\u00dajabb magyar Nobel-d\u00edj, \u00e9s m\u00e9g csak kedd van. Mi j\u00f6het m\u00e9g? <\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n
Krausz Ferenc<\/strong>\u00a0N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9l\u0151 magyar sz\u00fclet\u00e9s\u0171 fizikus, Pierre Agostini Egyes\u00fclt \u00c1llamokban tan\u00edt\u00f3 francia fizikus \u00e9s Anne L\u2019Huillier Sv\u00e9dorsz\u00e1gban dolgoz\u00f3 szint\u00e9n francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-d\u00edjat a Sv\u00e9d Kir\u00e1lyi Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia keddi stockholmi bejelent\u00e9se szerint. Az indokl\u00e1s szerint a tud\u00f3sok az elismer\u00e9st az elektronok atomon bel\u00fcli mozg\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1t szolg\u00e1l\u00f3 attoszekundumos f\u00e9nyimpulzusokat el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3 k\u00eds\u00e9rleti m\u00f3dszereik\u00e9rt kapj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n A kit\u00fcntetettek 11 milli\u00f3 sv\u00e9d koron\u00e1n (368 milli\u00f3 forintnyi \u00f6sszegen) osztoznak. A d\u00edjat hagyom\u00e1nyosan december 10-\u00e9n, az elismer\u00e9st alap\u00edt\u00f3 Alfred Nobel hal\u00e1l\u00e1nak \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n adj\u00e1k \u00e1t.<\/p>\n\n\n\n \u00datt\u00f6r\u0151 a munk\u00e1ss\u00e1ga<\/strong>:<\/p>\n\n\n\n Krausz Ferenc m\u00f3ri sz\u00fclet\u00e9s\u0171 magyar fizikus, 1985-ben p\u00e1rhuzamosan szerzett villamosm\u00e9rn\u00f6ki oklevelet a M\u0171egyetemen \u00e9s fizikusi diplom\u00e1t az ELTE TTK-n. Kutat\u00f3munk\u00e1j\u00e1t a BME Fizikai Int\u00e9zet\u00e9ben kezdte Bakos J\u00f3zsef ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt a l\u00e9zerfizika ter\u00fclet\u00e9n. Doktori fokozat\u00e1t m\u00e1r a B\u00e9csi M\u0171szaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol k\u00e9s\u0151bb docensk\u00e9nt, majd professzork\u00e9nt is dolgozott. 2003-ban a n\u00e9metorsz\u00e1gi Garchingban tal\u00e1lhat\u00f3 Max Planck Kvantumoptikai Int\u00e9zet igazgat\u00f3j\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki, emellett 2004 \u00f3ta a m\u00fcncheni Lajos\u2013Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universit\u00e4t) K\u00eds\u00e9rleti Fizika Tansz\u00e9k\u00e9nek vezet\u0151je.<\/p>\n\n\n\n M\u00e1r az 1990-es \u00e9vek elej\u00e9n \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba ker\u00fclt a t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben egyre kisebb m\u00e9retek vizsg\u00e1lata ultrar\u00f6vid id\u0151tartam\u00fa f\u00e9nyimpulzusok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val. Ezt az akkoriban robban\u00e1sszer\u0171 fejl\u0151d\u00e9snek indul\u00f3 femtoszekundumos l\u00e9zertechnol\u00f3gia tette lehet\u0151v\u00e9, amelynek t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9s\u00e9ben Krausz Ferenc is \u00fatt\u00f6r\u0151 szerepet v\u00e1llalt az SZFKI (a mai Wigner FK) l\u00e9zerfizikus kutat\u00f3ival szoros egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben. A kutat\u00f3munka eredm\u00e9nyek\u00e9nt a vil\u00e1gon az els\u0151 attoszekundumos f\u00e9nyimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja \u00e1ll\u00edtotta el\u0151 \u00e9s m\u00e9rte meg a 2000-es \u00e9vek elej\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n Ezzel Krausz Ferenc el\u0151sz\u00f6r v\u00e9gezhetett val\u00f3s idej\u0171 megfigyel\u00e9seket az elektronok mozg\u00e1s\u00e1r\u00f3l atomi l\u00e9pt\u00e9kben. Az\u00f3ta az \u00e1ltala kidolgozott technik\u00e1t felhaszn\u00e1lt\u00e1k sz\u00e1mos atom- \u00e9s molekulafizikai folyamat, p\u00e9ld\u00e1ul a fotoioniz\u00e1ci\u00f3 id\u0151f\u00fcgg\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1ban. Krausz Ferenc \u00fatt\u00f6r\u0151 k\u00eds\u00e9rleti munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak eredm\u00e9nyeit vil\u00e1gszerte t\u00f6bb kutat\u00f3int\u00e9zetben hasznos\u00edtj\u00e1k, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a szegedi ELI-ALPS Kutat\u00f3int\u00e9zetben is.<\/p>\n\n\n\n Magyar vagy magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Nobel-d\u00edjasok:<\/strong><\/p>\n\n\n\n 1905 \u2013 fizikai: L\u00e9n\u00e1rd F\u00fcl\u00f6p \/ Philipp E. A. von Lenard (1862\u20131947), a kat\u00f3dsugaras vizsg\u00e1latokra alapozott atommodellj\u00e9\u00e9rt (dinamida); \u00dajabb magyar Nobel-d\u00edj, \u00e9s m\u00e9g csak kedd van. Mi j\u00f6het m\u00e9g?<\/p>\n","protected":false},"author":15,"featured_media":13382,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[54],"tags":[1876],"aioseo_notices":[],"aioseo_head":"\n\t\t\n\t\n\t\n\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t
1914 \u2013 orvosi: B\u00e1r\u00e1ny R\u00f3bert \/ Robert B\u00e1r\u00e1ny (1876\u20131936), a vesztibul\u00e1ris appar\u00e1tus (egyens\u00falyszerv) fiziol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val \u00e9s k\u00f3rtan\u00e1val kapcsolatos munk\u00e1i\u00e9rt;
1925 \u2013 k\u00e9miai: Zsigmondy Rich\u00e1rd \/ Richard A. Zsigmondy (1865\u20131929), a kolloid oldatok heterog\u00e9n term\u00e9szet\u00e9nek magyar\u00e1zat\u00e1\u00e9rt \u00e9s a kutat\u00e1sai k\u00f6zben alkalmazott m\u00f3dszerek\u00e9rt, amelyek a modern kolloidk\u00e9mi\u00e1ban alapvet\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171ek;
1937 \u2013 orvosi: Szent-Gy\u00f6rgyi Albert \/ Albert von Szent-Gy\u00f6rgyi (1893\u20131986), a biol\u00f3giai \u00e9g\u00e9sfolyamatok ter\u00e9n tett felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ami a C-vitamin \u00e9s a fum\u00e1rsav-katal\u00edzis felfedez\u00e9s\u00e9t illeti \u2013 \u0151 az egyetlen magyar tud\u00f3s, aki idehaza folytatott kutat\u00e1sai\u00e9rt kapta meg a d\u00edjat;
1943 \u2013 k\u00e9miai: Hevesy Gy\u00f6rgy \/ George de Hevesy (1885\u20131966), a k\u00e9miai folyamatok kutat\u00e1sa sor\u00e1n az izot\u00f3pok indik\u00e1tork\u00e9nt val\u00f3 alkalmaz\u00e1s\u00e1\u00e9rt;
1961 \u2013 orvosi: B\u00e9k\u00e9sy Gy\u00f6rgy \/ Georg von B\u00e9k\u00e9sy (1899\u20131972), a f\u00fcl csig\u00e1j\u00e1ban l\u00e9trej\u00f6v\u0151 inger\u00fcletek fizikai mechanizmus\u00e1nak felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt;
1963 \u2013 fizikai: Wigner Jen\u0151 \/ Eugene P. Wigner (1902\u20131995), az atommagok \u00e9s az elemi r\u00e9szek elm\u00e9let\u00e9nek fejleszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt, kiv\u00e1lt az alapvet\u0151 szimmetriaelvek felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00e9s alkalmaz\u00e1s\u00e1\u00e9rt;
1971 \u2013 fizikai: G\u00e1bor D\u00e9nes \/ Dennis Gabor (1900\u20131979), a hologr\u00e1fiai m\u00f3dszer felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00e9s fejleszt\u00e9s\u00e9hez val\u00f3 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1\u00e9rt;
1986 \u2013 k\u00e9miai: Pol\u00e1nyi J\u00e1nos \/ John C. Polanyi (1929\u2013), a k\u00e9miai reakci\u00f3k folyamat\u00e1nak jobb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 kutat\u00e1sai\u00e9rt, reakci\u00f3dinamikai felismer\u00e9sei\u00e9rt;
1986 \u2013 Nobel-b\u00e9ked\u00edj: Elie Wiesel (1928\u20132016), az er\u0151szak, az elnyom\u00e1s a fajgy\u0171l\u00f6let elleni harc\u00e1\u00e9rt;
1994 \u2013 k\u00f6zgazdas\u00e1gi: Hars\u00e1nyi J\u00e1nos \/ John C. Harsanyi (1920\u20132000), a j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9let ter\u00fclet\u00e9n kidolgozott elemz\u00e9sei\u00e9rt;
1994 \u2013 k\u00e9miai: Ol\u00e1h Gy\u00f6rgy \/ George A. Olah (1927\u20132017), a pozit\u00edv t\u00f6lt\u00e9s\u0171 sz\u00e9nhidrog\u00e9nek tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa ter\u00e9n el\u00e9rt eredm\u00e9nyei\u00e9rt;
2002 \u2013 irodalom: Kert\u00e9sz Imre (1929\u20132016), a t\u00f6r\u00e9keny egy\u00e9n \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem barb\u00e1r \u00f6nk\u00e9nye k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszecsap\u00e1sban \u00e1t\u00e9ltek meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt;
2004 \u2013 k\u00e9miai: Hersk\u00f3 Ferenc \/ Avram Hershko (1937\u2013), a feh\u00e9rj\u00e9k sejten bel\u00fcli lebont\u00e1si mechanizmus\u00e1nak felismer\u00e9s\u00e9\u00e9rt;
2023 \u2013 orvosi-\u00e9lettani: Karik\u00f3 Katalin az mRNS-alap\u00fa vakcin\u00e1k kifejleszt\u00e9s\u00e9t megalapoz\u00f3 felfedez\u00e9sek\u00e9rt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"