Nem tudom, hogy h\u00e1nyatoknak t\u0171nt fel, hogy gyakorlatilag augusztus \u00f3ta nem publik\u00e1ltam egyetlen cikket sem. Konkr\u00e9tabban az\u00f3ta, hogy elmentem megint k\u00e9t h\u00e9tre Eur\u00f3p\u00e1ba \u00e9s amire visszaj\u00f6ttem \u00fagy \u00e9reztem, hogy sz\u00fcks\u00e9gem van egy kis sz\u00fcnetre. \u00c9s h\u00e1t megtehettem, \u00edgy sz\u00fcnetet tartottam. <\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n
Fura dolog ez az id\u0151 m\u00fal\u00e1sa… Eddig soha nem volt olyan \u00e9lm\u00e9nyem m\u00e9g, hogy t\u00edz \u00e9vvel ezel\u0151tt pontosan tudom, hogy milyen \u00e9rz\u00e9sek, gondolatok kavarogtak bennem. Id\u00e9n ez m\u00e1r a sokadik alkalom, amikor krist\u00e1lytiszt\u00e1n fel tudom id\u00e9zni, hogy mit \u00e9reztem, mit gondoltam, ez pedig egy teljesen \u00faj \u00e9lm\u00e9ny nekem. <\/p>\n\n\n\n
Persze tudom-tudom, igaz\u00e1b\u00f3l az embernek h\u00e1rom \u00e9ves kor\u00e1t\u00f3l kezd\u0151d\u0151en vannak eml\u00e9kei, \u00e9rz\u00e9sei, de valahogy a feln\u0151tt <\/em>\u00e9letem kezdete olyan tizen\u00f6t-tizenhat \u00e9ves koromban kezd\u0151d\u00f6tt, akkor kezdtem t\u00e9nylegesen az lenni, aki szerettem volna. <\/p>\n\n\n\n Az id\u0151 m\u00fal\u00e1sa mellett pedig legal\u00e1bb annyira fura dolog az is, hogy mekkora befoly\u00e1sa van az ember \u00e9let\u00e9re egy j\u00f3l meghozott d\u00f6nt\u00e9snek, ez pedig az \u00e9n \u00e9letemre is igaz: az iskolav\u00e1lt\u00e1snak t\u00e9nyleg m\u00e1gikus ereje volt. Hatalmasat fordult a vil\u00e1g velem, hiszen eg\u00e9szen \u00e1talakult az \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9sem, az emberekhez \u00e9s emberekkel val\u00f3 viszonyom. Ez pedig alapj\u00e1ba v\u00e9ve befoly\u00e1solta azt, hogy milyen terveim, \u00e1lmaim voltak az \u00e9lettel kapcsolatosan. <\/p>\n\n\n\n Tegnap kiposztoltam egy t\u00edz \u00e9vvel ezel\u0151tt (is) posztolt k\u00e9pet <\/p>\n\n\n\n