Vannak olyan sport\u00e1gak, amik m\u00e1r hossz\u00fa \u00e9vtizedek \u00f3ta az olimpiai j\u00e1t\u00e9kok k\u00f6z\u00e9 tartoznak, de szinte minden alkalommal tal\u00e1lkozhatunk \u00faj, innovat\u00edv versenysz\u00e1mokkal is az olimpi\u00e1n. Most elmondjuk, milyen sportok ker\u00fclnek be id\u00e9n az \u00f6tkarik\u00e1s j\u00e1t\u00e9kok k\u00f6z\u00e9.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n
Az els\u0151 modernkori olimpi\u00e1t 1896-ban rendezt\u00e9k meg Ath\u00e9nban. A nemzetk\u00f6zi sportverseny legink\u00e1bb csak n\u00e9vben eml\u00e9keztetett az \u00f3kori j\u00e1t\u00e9kokra. Az 1986-os olimpi\u00e1n 14 nemzet, 241, kiz\u00e1r\u00f3lag f\u00e9rfi atl\u00e9t\u00e1ja vett r\u00e9szt. Ekkor mind\u00f6ssze kilenc k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sport\u00e1g tartozott az olimpiai j\u00e1t\u00e9kok k\u00f6z\u00e9: fut\u00e1s, ker\u00e9kp\u00e1roz\u00e1s, v\u00edv\u00e1s, gimnasztika, l\u00f6v\u00e9szet, \u00fasz\u00e1s, tenisz, s\u00falyemel\u00e9s \u00e9s birk\u00f3z\u00e1s. Az\u00f3ta majdnem 130 \u00e9v telt el, \u00e9s ma m\u00e1r 206 orsz\u00e1g \u00e9s t\u00f6bb mint 10.000 sportol\u00f3ja vesz r\u00e9szt az \u00f6tkarik\u00e1s j\u00e1t\u00e9kokon. A n\u00e9gy\u00e9vente megrendezett nemzetk\u00f6zi sportversenyen a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb sport\u00e1gakban m\u00e9rik \u00f6ssze a tud\u00e1sukat a versenyz\u0151k: a hagyom\u00e1nyos olimpiai sport\u00e1gak mellett a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb \u00e9s legfurcs\u00e1bb mozg\u00e1sform\u00e1kat d\u00edjazt\u00e1k m\u00e1r \u00e9remmel az \u00e9vek sor\u00e1n. Az 1900-as p\u00e1rizsi j\u00e1t\u00e9kokon a v\u00edzbe t\u00f6rt\u00e9n\u0151 t\u00e1volugr\u00e1s \u00e9s az \u00e9l\u0151 galambl\u00f6v\u00e9szet ker\u00fclt be az olimpiai j\u00e1t\u00e9kok k\u00f6z\u00e9, 8 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb pisztolyp\u00e1rbajt is l\u00e1thattak a n\u00e9z\u0151k, ha elutaztak a stockholmi j\u00e1t\u00e9kokra, a k\u00f6t\u00e9lh\u00faz\u00e1s pedig 6 olimpi\u00e1t is meg\u00e9lt a huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9n. Most megmutatjuk, mire sz\u00e1m\u00edthatsz a 2024-es olimpiai j\u00e1t\u00e9kokon, hogy a t\u00e9v\u00e9 el\u0151tt (esetleg a lel\u00e1t\u00f3n) \u00fclve ne \u00e9rjen meglepet\u00e9s.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
Breakt\u00e1nc<\/strong>:<\/p>\n\n\n\n A p\u00e1rizsi olimpia tal\u00e1n legmeglep\u0151bb \u00faj\u00edt\u00e1sa a breakt\u00e1nc. A st\u00edlus a 70-es \u00e9vekben alakult ki New Yorkban, a bronxi latin- \u00e9s afroamerikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben. A break saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy rengeteg akrobatikus mozdulatot tartalmaz \u00e9s a t\u00e1nc jelent\u0151s r\u00e9sze a f\u00f6ld\u00f6n zajlik. A st\u00edlus a 80-as \u00e9vekt\u0151l kezdve nemzetk\u00f6zi szinten is ismertt\u00e9, s\u0151t felkapott\u00e1 v\u00e1lt, a 2000-es \u00e9vekt\u0151l kezdve pedig a versenyszer\u0171 break is egyre ink\u00e1bb felfut\u00f3ban van. Olyannyira, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n id\u00e9n el\u0151sz\u00f6r a breakt\u00e1nc is helyet kap az olimpiai j\u00e1t\u00e9kokon.\u00a0<\/p>\n\n\n\n