V\u00e9get \u00e9rtek az \u00fcnnepek, mi pedig t\u00f6reksz\u00fcnk visszar\u00e1z\u00f3dni a r\u00e9gi ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sba. A sok glam\u00faros, \u00e9s csillog\u00f3s bejegyz\u00e9s ut\u00e1n, k\u00f6vetkezz\u00e9k egy, ami egy r\u00e9m\u00e1lomr\u00f3l sz\u00f3l! <\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n
Zongor\u00e1zom. M\u00e1r nyolc \u00e9ve m\u00e1st sem teszek, minden egyes nap zongor\u00e1zom. J\u00e1tszom a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szon\u00e1t\u00e1kat, et\u0171d\u00f6ket, Bart\u00f3kot, Kod\u00e1lyt, Sz\u0151nyi Erzs\u00e9betet, Mozartot, Bachot, Beethovent. Csak j\u00e1tszom, \u00e9s j\u00e1tszom, \u00e9s j\u00e1tszom. Megsz\u0171nik k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem minden, \u00e9s mik\u00f6zben j\u00e1tszom a zongor\u00e1n, egy eg\u00e9szen m\u00e1s dallamot d\u00fadolok. Egy eg\u00e9szen m\u00e1s dallam cseng a f\u00fclemben, pedig tudom, \u00e9n nem azt j\u00e1tszom. F\u00fcr Elise kott\u00e1ly\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lom leolvasni, a f\u00fclemben folyton Bart\u00f3k dallamai sz\u00f3lnak. <\/p>\n\n\n\n
Hideg lesz hirtelen, mert kit\u00f6rt az ablak. Hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lok meg halkabban zongor\u00e1zni, az ablak, amely a zongora mellett van, kit\u00f6rve t\u00e1tong, \u00e9s megsz\u00f3lalt! Megsz\u00f3lt, m\u00e9ly, hangon kim\u00e9rten, mintha egy szigor\u00fa zongora tan\u00e1r lenne: <\/p>\n\n\n\n
Halkabban j\u00e1tszd azt a darabot!<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n \u00c9n pedig megijedtem \u00e9s m\u00e9g hangosabban kezdek zongor\u00e1zni, gyorsabban \u00e9s hangosabban, er\u0151teljesebben, m\u00e9g jobban bele\u00e9lve magam abba, hogy \u00e9n bizony most zongor\u00e1zok, \u00e9s csod\u00e1s zongorista vagyok! Mit\u00f6bb, \u00fcv\u00f6lteni kezdek, \u00e9s csak kiab\u00e1lok, kiab\u00e1lok, kiab\u00e1lok, hogy Mi-R\u00c9, Mi-R\u00c9! <\/strong><\/p>\n\n\n\n Az ablak tov\u00e1bb t\u00f6rik, tov\u00e1bb reped, tov\u00e1bb t\u00f6rik, \u00e9s egy sip\u00edt\u00e1s is hallatszik. \u00c9n tov\u00e1bb zongor\u00e1zom, \u00e9s m\u00e9g hangosabban, m\u00e1r-m\u00e1r s\u00edrva kiab\u00e1lok, ujjaimat nem sajn\u00e1lva, minden er\u0151met \u00f6sszegy\u0171jtve zongor\u00e1zok. Min\u00e9l ink\u00e1bb t\u00f6rik az ablak, \u00e9s hallom azt a kib\u00edrhatatlan sip\u00edt\u00e1st, ann\u00e1l gyorsabban, hangosabban \u00e9s er\u0151teljesebben nyomom a billenty\u0171ket.<\/p>\n\n\n\n A zongor\u00e1m tetej\u00e9re esik egy hulla, \u00e9s csod\u00e1lkozva n\u00e9zek f\u00f6lfel\u00e9. M\u00e1r nincsen f\u00f6l\u00f6ttem tet\u0151, csak a falak vannak meg, a kit\u00f6rt ablakok \u00e9s egy hulla a zongor\u00e1n. Am\u00fagy sz\u00e9p hulla, v\u00e9gign\u00e9zem test\u00e9t, amelynek minden egyes hely\u00e9r\u0151l \u00f6mlik a v\u00e9r. Szab\u00e1lyosan \u00f6mlik. Ideges leszek, a zongor\u00e1m tiszta v\u00e9r, \u00e9s nem hallatszik m\u00e1r eg\u00e9szen j\u00f3l, amit j\u00e1tszom. Hi\u00e1ba \u00fct\u00f6m er\u0151sebben \u00e9s er\u0151sebben a billenty\u0171ket, er\u0151s\u00edteni szeretn\u00e9k, fortissimo, fortissimo, forte-fortissimo. –<\/em>ki\u00e1ltom, ahogy a torkomon kif\u00e9r. A hulla pedig lesz\u00e1ll a zongor\u00e1mr\u00f3l, m\u00e1r nem v\u00e9rzik, \u00e9s k\u00e9t k\u00f6nyvet leszed a k\u00f6nyvespolcr\u00f3l, nagy k\u00f6nyveket, le\u00fcl mell\u00e9m, \u00e9s elkezd\u00fcnk j\u00e1tszani egy n\u00e9gykezest. Az arc\u00e1t nem l\u00e1tom, haj bor\u00edtja, viszont a kezei m\u00e9g nagyon \u00e9pnek, eg\u00e9szs\u00e9gesnek t\u0171nnek. Meglepve hallom, hogy a n\u00e9gykezes\u00fcnk dallama ismer\u0151s, de nem egy klasszikus zongoradarab, hanem valami \u00faj, modernebb, egy olyan dal, amit ugyan ismerek, de nem jut eszembe egyetlen sz\u00f3 sem a sz\u00f6vegb\u0151l. Igyekszem, hogy min\u00e9l gyorsabban r\u00e1j\u00f6jjek, hiszen v\u00e1ratlanul \u00f6t rohadt nagy s\u00e1ska jelenik meg a h\u00e1tam m\u00f6g\u00f6tt, akiknek heged\u0171 van a kez\u00e9ben. \u00c9s \u0151k is ugyanazt a dallamot heged\u00fclik, amit mi zongor\u00e1zunk, nagyon koncentr\u00e1lnak, l\u00e1tszik rajtuk. M\u00e1r-m\u00e1r nem is z\u00f6ldek, hanem pirosok, s\u00e1rg\u00e1k meg feh\u00e9rek, \u00e9s egy magyar z\u00e1szl\u00f3t lenget az egyik. <\/p>\n\n\n\n A hulla pedig mellettem nagyon sz\u00e9pen zongor\u00e1zik, meglep\u0151dve hallom, \u00e9s odan\u00e9zve v\u00e1ratlanul a r\u00e9gi k\u00e9mia tan\u00e1rn\u0151met l\u00e1tom. Mosolyog, \u00e9s k\u00f6zben j\u00e1tszik, \u00e9n ijedtemben a zongor\u00e1t r\u00e1csapom a kez\u00e9re, de \u0151 r\u00e1 se r\u00e1nt, tov\u00e1bb j\u00e1tszik. \u00c9n elkezdek futni, de nem haladok, hi\u00e1ba futok \u00e9s futok, nem haladok. K\u00f6zben elkezdek v\u00e9rzeni, a t\u00fccsk\u00f6k a heged\u0171kkel \u00e9s a magyar z\u00e1szl\u00f3val \u00fctlegelnek. Egyszer csak nagy csend lesz \u00e9s vil\u00e1goss\u00e1g, v\u00e9gre \u00e9rtem, hogy mit \u00e9nekelnek, egy\u00e9rtelm\u0171: <\/p>\n\n\n\n Lay a whisper Fel\u00e9bredek, az \u00e9breszt\u0151m az. Reggel van, v\u00e9gre v\u00e9ge az \u00e1lomnak!\u00a0<\/p>\n\n\n\n \u00cdgy kezdeni az \u00faj \u00e9vet? El\u00e9gg\u00e9 bizarr \u00e9rz\u00e9s…<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" V\u00e9get \u00e9rtek az \u00fcnnepek, mi pedig t\u00f6reksz\u00fcnk visszar\u00e1z\u00f3dni a r\u00e9gi ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sba. A sok glam\u00faros, \u00e9s csillog\u00f3s bejegyz\u00e9s ut\u00e1n, k\u00f6vetkezz\u00e9k egy, ami egy r\u00e9m\u00e1lomr\u00f3l sz\u00f3l!<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":4567,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[71],"tags":[440,442,441],"aioseo_notices":[],"aioseo_head":"\n\t\t\n\t\n\t\n\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t
On my pillow
Leave the winter
On the ground<\/strong><\/p>\n\n\n\n