Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

Románia Európában középszinten helyezkedik el a korrupciós térképen

Nemrégiben jelent meg Transparency International tolmácsolásában az a térkép, amely a rangsorolja Európa Országainak korrupciós mértéket egy 0-tól 100-ig terjedő skálán.

A világ 180 országát rangsorolták a közszférában tapasztalt korrupció szintje szerint. A szervezet korrupciós listája és az interaktív térképük itt érhető el.

A világon a legalacsonyabb korrupciós szint a skandináv országokban van, őket követi Új-Zéland, Svájc és Hollandia. A skála másik végén Észak-Koreában, Szíriában és az afrikai országokban (Szomália, Dél-Szudán, Csád stb.), valamint Nicaraguában és Venezuelában a legmagasabb a korrupció szintje.

A rangsor szerint Magyarország 2022-ben megelőzte Bulgáriát, az Orbán Viktor miniszterelnök által kormányzott államot a Bloomberg szerint az Európai Unió legkorruptabb államának tartják.

Ukrajna a 33. helyen áll, ugyanannyira, mint például Mongólia, és rosszabbul, mint Kazahsztán vagy Fehéroroszország.

A Moldovai Köztársaság 39 pontot kapott, ami jobb, mint Ukrajna, de lényegesen rosszabb, mint Románia, míg Oroszország csak 28 pontot kapott.

A Transparency International elemzése szerint a legtöbb országban nem sikerül felszámolni a korrupciót.

A CPI a világ 180 országát és területét rangsorolja a közszféra korrupciós szintje szerint, és a 0-tól (nagyon korrupt) 100-ig (nagyon tiszta) terjedő skálán ad pontszámot.

A globális átlag több mint egy évtizede változatlanul csak 43 pont a 100-ból. Az országok több mint kétharmada 50 pont alatt teljesített, 26 ország pedig a valaha elért legalacsonyabb pontszámot érte el. Az összehangolt erőfeszítések és egyesek által nehezen elért eredmények ellenére 155 országban nem történt jelentős előrelépés a korrupció elleni küzdelemben, vagy 2012 óta csökkenés tapasztalható.

Konfliktus, biztonság és legnagyobb problémák:

A világbéke 15 éve romlik, derül ki az elemzésből. A korrupció aláássa a kormányok azon képességét, hogy megvédjék a lakosságot, és aláássa a közbizalmat, ami egyre több és nehezebben ellenőrizhető biztonsági fenyegetést okoz. A konfliktusok viszont lehetőséget teremtenek a korrupcióra, és aláássák a kormányok erőfeszítéseit a korrupció megállítására.

Még a magas CPI-pontszámmal rendelkező országok is szerepet játszanak a korrupció által a globális biztonságra jelentett fenyegetésekben. Évtizedek óta kapnak piszkos pénzt külföldről, ami lehetővé teszi a kleptokraták számára, hogy növeljék vagyonukat, hatalmukat és romboló geopolitikai ambícióikat – derül ki a Transparency International elemzéséből.

Mi történik világszerte?

Bár minden ország más-más kihívásokkal néz szembe a korrupció tekintetében, az idei index világszerte folyamatos stagnálást mutat.

A legmagasabb pontszámot elérő régió, Nyugat-Európa és az Európai Unió országai több mint egy évtizede stagnálnak, vagy az elmúlt öt évben csökkenést tapasztaltak. A döntéshozatalra gyakorolt indokolatlan befolyás, az integritási biztosítékok gyenge érvényesítése és a jogállamiságot fenyegető veszélyek továbbra is aláássák a kormányok hatékonyságát.

Az index másik végén az alacsony pontszámú országok szintén nem tudnak jelentős előrelépést elérni. Amerika számos részén, Kelet-Európában és Közép-Ázsiában, valamint a Szaharától délre fekvő Afrikában továbbra is korlátozzák és támadják a polgári teret és az alapvető szabadságjogokat, miközben számos válság fenyegeti a biztonságot és a stabilitást, a demokráciát és az emberi jogokat.

Hasonlóképpen, több ázsiai-csendes-óceáni országban a növekvő tekintélyelvűség felhígítja a civil társadalom ellenőrző funkcióját, miközben sok vezető a gazdasági fellendülést helyezi előtérbe a korrupcióellenes erőfeszítések rovására.

A Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ahol az egyenlőtlen politikai és gazdasági hatalom és a konfliktusok mélyen összefonódnak, a korrupció aláássa a demokratikus folyamatokat, széles körű polgári zavargásokat okozva és az erőszakot szítva.

Cikk forrás: G4 Media

Oszd meg, ha tetszik az írás!

Facebook kommentek