Egész kicsi lány korom óta olyan ízlésem van a filmek, sorozatok terén, mint egy terhes nőnek. Rengeteg műfajt kedvelek és általában azt nézem meg, amit épp megkívánok. Azért mondom, hogy gyerekkorom óta, mert már akkor elbűvölt az Indiana Jones filmek világa, de tátott szájjal bámultam a Sissit, még ötödik alkalommal is. Ebből nem lehet kinőni (szerencsére). Ennek tekintetében nem meglepő fordulat, hogy nagy rajongója vagyok a kosztümös, történelmi filmeknek. Nem, nem a Bridgertonról lesz szó (de nemsokára arról is hallotok majd tőlem), most konkurens sorozat lesz terítéken, a Nagy Katalin – A kezdetek.
Nem tudom, hogy a kedves olvasó, hogy van vele, de ha egy szériáról kiderül, hogy valós eseményeken alapul, alig bírom visszatartani magam a Wikipédiától, hogy megnézem mi történt valójában, ezzel a lehető legnagyobb spoilert elkövetve magammal szemben. A Nagy Katalinnal is ezt tettem. Néhány rész után azonban rá kellett, hogy jöjjek, ez talán más helyzet. Valóban Nagy Katalin orosz cárnéról szól az alkotás, de oly módon sikerült elrugaszkodni az alkotóknak, hogy az életrajzi vonatkozású kiindulópontból, történelmi drámából egy fiktív kissé groteszk komédia lett – hiszen, csak egy hellyel közzel igaz történet. Működhet?
A Nagy Katalin: A kezdetek (eredeti nyelven: The Great) egy komédia-dráma, fikciós történelem sorozat, amelyet a Hulu streaming-szolgáltató mutatott be. Az első évad 2020-ban debütált, a második a 2021-es év végén. Az IMDb-in előkelő 8.2-es értékelésű szériát az Egyesült Királyságban és Olaszországban forgatták, igazi mesebeli kastélyokban.
A cselekmény központjában természetesen Nagy Katalin (Elle Fanning) orosz cárné áll, aki a valóságban a 18. század második felében élt, uralkodott és minden szempontból az egyik legjelentősebb kékvérűnek számít az oroszok történelmében. A széria elején azonban még nem ezzel a híres cárnéval találkozunk, hanem egy hajadon, német származású lánykával, aki a szerelem és boldog házasság reményével eltelve, nagyratörő álmokkal érkezik meg az orosz cári udvarba, hogy III. Péter (Nicholas Hoult) felesége legyen. Szegénykém nagyon hamar kénytelen kiábrándulni, hiszen Péter egy iszákos bunkó, érzéketlen, kegyetlen, gyerekes, szadista, nárcisztikus gyökér (és ezzel most nagyon kedves voltam). Miután az ifjú cárné szembesül férje valójával – a nemes úr folyamatosan megcsalja nejét, párszor meg is üti – kiábrándultságában puccsot szervez, hogy ő ülhessen trónra. Egyébként is megnyerő természete révén hamarosan talál maga mellé támogatókat, de eszméi sem utolsóak, sőt, hogy úgy mondjam, „papíron” jobb party, mint Péter. (A valóságban a cárnő uralkodása alatt megerősödött Oroszország európai helyzete, nagyhatalommá vált, sokat fejlődött művészetek, tudományok, infrastruktúra terén is).
Péter megtestesítette mindazt, ami miatt rossz ötlet lehet, hogy az elsőszülött örökölje a hatalmat. Néha megmutatja, hogy ő sem reménytelen eset. Bár eszméi és tervei fabatkát sem érnek, előnye, hogy jobban ismeri az orosz népet, mely túl konzervatív, ahhoz, hogy azonnal kész legyen Katalin modern, kissé feminista változtatásaira. Ekkor kezdetét veszi a csatározás, melyet tovább bonyolít a cárné terhessége, de végül Katalin kerül ki győztesen, akinek a második évad végére szépen lassan sikerül felvenni az oroszok „ritmusát” és elfogadni, hogy alapvető természetük része az erőszak és a gyilkolás, amelyet nem vehet el tőlük. A történet alakulását abszurd és groteszk humor övezi. A sűrűn szexjelenetekkel tűzdelt epizódokban olyan képkockákat is kapunk, ahol két gyerek egy emberi fejjel focizik. Péter egy szeretőt ajándékoz a feleségének, hogy az boldogabb legyen (ez annyira nem is meglepő, hisz a nászajándék egy húsvér medve volt). A cárné földet eszik, mert kívánja az ízét a terhesség miatt. Nálam az a jelenet tette be az ajtót, amikor egy vacsora alkalmával a komplett vendégsereg minden tagjának feltálalják a legyőzött ellenség katonáinak fejét, majd közös „szemnyomkodásba” kezdenek…
Nem állítom, hogy nem kell a sorozathoz egy kis fekete-humorérzék, én is többször elgondolkodtam rajta, hogy végig akarom-e nézni, de egy élvezhető alkotás, kár kihagyni. A legtöbb karakter bármilyen negatív is legyen, nagyon hamar megszeretteti magát.
Kihagyhatatlan tényező a remek színészi játék, ami nagyon sokat hozzátesz a szériához és elviszi a hátán a gyengébb jeleneteket. Nagyszerűre sikerült a helyszín és a kosztümök megvalósítása is, nagyon hamar magával ragad az atmoszféra, amelybe a néhol elrejtett modernebb elemek szépen beleilleszkednek.
A sorozat a felszín alatt olyan kérdéseket boncolgat, hogy: Mitől jó uralkodó valaki? Mitől lehet naggyá valaki? Mit várnak el egy sokat elért szülő gyermekétől? Mindenek felett szükséges-e a haladás?
Visszakanyarodva a legelső kérdésemre, hogy működhet-e egy történelmi-komédia a válaszom az, hogy igen. Még egy ilyen nagyon fiktív és elrugaszkodott sorozat is közöl olyan információkat, ami egy picurit hozzátesz az ember álltalános műveltségéhez. Biztosan neked is volt olyan tanárod az iskolában, aki sokat viccelődött a lecke leadása közben, ugye, hogy jobban emlékeztél arra, amit ő elmondott? Nos valahogy így érhet össze a vígjáték és a történelem.
Facebook kommentek