Bár a szerda délutáni 15 óra nem feltétlenül az az időpont, amikor az ember hanyat-homlok lohol a TIFF egyik rendezvényére, még akkor sem, ha ez kimondottan érdekesnek ígérkezik. Mi azonban megerőltettük magunkat…
Délután három óra, hömpölygő forgalom a városban, Mátyás király szobrának a lábánál egy hatalmas nagy fehér sátor. Ide érkeznek a TIFF Talks érdeklődők.
A sátor belsejében öt ember, készen állva a beszélgetésre.
A beszélgetés moderátora Teodor Păun volt, a meghívottak pedig Oana Gresoiu Verdio Green Foods fenntarthatóságért felelős vezérigazgatója, Maria Lichtenberg, a Bioterm Romania egyik alapítója, Alecandru Rugina, Mercedes Benz Vans Románia operatív vezetője, valamint Ovidiu Cîmpean, a Kolozsvári Városháza marketingigazgatója. Természetesen a TIFF részéről is szükség volt egy képviselőre, Cristian Hordilă, TIFF menedzser vett részt a beszélgetésen.
Azok, akik nem tudtak részt venni személyesen a rendezvényen, követhették élőben a Tiff Unlimited appjában.
Teodor egyike volt a legjobb moderátoroknak, akit valaha hallottam. Hihetetlenül elegánsan, mégis határozottan moderálta a környezetvédelemről és fenntarthatóságról szóló beszélgetést, mindemellett végig kedves, mosolygós volt, soha nem vesztette szem elől a beszélgetőtársait.
A bemelegítő kérdések természetesen szorosan kapcsolódtak a TIFF-hez. A fő cél az volt, hogy az előadókkal közösen lehetőségük legyen a szervezőknek arra, hogy bemutassák mennyire fenntartható a TIFF, mennyire törekednek arra, hogy minél kisebb kárt okozzák a városnak és a környezetnek ezen rendezvény által. Az igazat megvallva, teljesen logikus volt mindaz, amit Cristian elmondott. Az egyike a legfőbb igazságoknak az volt, hogy már a járvány előtt is arra törekedtek, hogy az ételpazarlásnak megálljt parancsoljanak. Ennek az egyik nagyon jó módszere, hogy a különböző PR rendezvényeken nem volt korlátlan open bar, nem fogyaszthatott minden résztvevők annyit, amennyit akart, mert így rengetegen pazaroltak volna, lévén, hogy korlátlan mennyiség van, nem szükséges semmilyen erőfeszítést tegyenek annak érdekében, hogy legyen mit enniük, inniuk. A TIFF az elsők között vezette be a ételjegyes opciót, vagyis, hogy a korlátlan fogyasztás helyett egy megadott mennyiségű ételjegyet osztottak ki a résztvevőknek, s azzal kellett gazdálkodjanak. Első körben természetesen ezen indítvány nem nyerte mindenkinek a tetszését, sokan azt gondolták, hogy a TIFF így szeretne levágni a kiadásaiból.
“A fenntarthatóságnak ára van!”
A fentebbi mondat többször, több kontextusban is elhangzott. Bár a beszélgetésen a meghívottak egyáltalán nem jósoltak apokaliptikus jövőt, de arra felhívták a résztvevők figyelmét, hogy a jövőben sokkal drágább lesz az élet, mint ez megelőzően volt. Egyszerűen muszáj megálljt parancsolni annak a rengeteg műanyag szemétnek, amit nap, mint nap termelünk és egyre inkább fel kell hívni az átlagfogyasztók figyelmét is erre. Természetesen nem lehetetlen, de fontos azt is szem előtt tartani, hogy a társadalmi és anyagi különbségek nem feltétlenül kedveznek ennek.
Greenwashing minden mennyiségben…
Az egyik legnagyobb veszélye és ellensége a fenntarthatóságnak az a greenwashing, vagyis az olyan zöldnek, fenntartható dolgoknak a promoválása, árulása, amelyek egyáltalán nem számítanak annak. Ennek pedig meglesz az ára globális szinten. Ahogyan a rendezvényipar és a divatipar alkalmazza ezt az elfogadhatatlan, jelentették ki a beszélgetés résztvevői.
A rendezvények előszeretettel kommunikálnak a műanyag poharakról, tányérokról úgy, mint amelyek zöldek, újrahasznosíthatók, ám azt is fontos megtudni, hogy ez a gyakorlatban mit is jelent. A legtöbb műanyag kiegészítő lebomlása csak ipari környezetben végezhető el, ehhez viszont szükséges ezek megfelelő tárolása és ennek megfelelő feldolgozása. Erre jelenleg infrastruktúra nagyon kevéssé van Romániában. A legjobb megoldás az lenne, ha minél jobban meglehetne hosszabbítani egy-egy ilyen eszköz élettartamát, az lenne az igazi környezetvédelem.
Kolozsvár, a környezetvédelmet szem előtt tartó város
Ovidiu Cîmpean, a Kolozsvári Városháza marketingvezetője egy kis videót is hozott magával, amelyben bemutatta a város törekvéseit a fenntarthatóság és a környezettudatosság irányába. Véleménye szerint a kolozsváriak egyre fogékonyabbak ezekre az újításokra, még akkor is, ha ez adott esetben mindenki számára áldozattal jár. A marketinges emellett azt is kihangsúlyozta, hogy a kolozsvári autósforgalom a város egyik legnagyobb problémája, amelyre szeretnének mielőbb minél jobb alternatívát kitalálni, ezáltal is környezetbarátabbá és élhetőbbé tenni a várost. (Eddigi törekvéseik eddig nem igazán jártak sikerrel. – a szerk.)
De mit is tehetünk mi, átlagemberek a fenntarthatóságért, fesztiválózóként?
A rendezvény egyik legfőbb üzenete az volt, hogy bár rengeteg problémával küszködik most a világ, ezt mindannyian érezzük a bőrünkön is. Fontos azonban az, hogy ne csak magunkra, hanem a jövő nemzedékeire és generációira is gondoljunk. Ezen törekvéseinkre pedig jelenleg is számos lehetőség van már, mindössze nem szabad megspórolunk a fáradtságot és az anyagi befektetést. Fontos, hogy tényleg igyekezzünk tájékozottak lenni és ne dőljünk be minden marketing szövegnek, törekedjünk utánajárni az igazságnak. Emellett legalább olyan fontos, hogy a fesztiválon termelt szemetet milyen módon hasznosítják újra, tárolják, vagy szállítják. Ezekre természetesen nekünk, résztvevőknek kevéssé van ráhatásunk, ám mi magunk is odafigyelhetünk, hogy például mennyit szemetelünk, a földre dobjuk a szemetet, vagy esetleg az arra kijelölt gyűjtőpontra visszük.
Facebook kommentek