Emelje fel a kezét az, akit soha nem szólítottak még meg azért, mert folyton mobilozik. Igen, hárman, ha jól látom! Benneteket is csak azért nem, mert a szüleitek is belátták, hogy lehetetlen okostelefon nélkül élni 2022-ben.
A kétezres évek generációja számára ismeretlen a mobiltelefon nélküli élet, világ. Ugyan legtöbbüknek még nyomógombos telefon volt az első készülékük, nagyon hamar jelen lett, sőt igencsak fontos szerepet játszott, az okostelefon. A 2010-2014-es években a legtöbb okostelefon felhasználó az ifjúsághoz tartozott, 2022-ben pedig elmondható, hogy legalább annyi fiatal felhasználója van az okostelefonoknak, mint idősebb, “senior” adott esetben.
De miért kell folyton azt nyomkodni?
Gyerekkoromban jómagam is nagyon sokszor megkaptam ezt a kérdést a szüleimtől.(Tegyük hozzá, hogy azért én nem voltam soha egy igazi hard user, akármilyen gyenge aksija is volt a készülékemnek, az egynapos üzemidőt majdnem mindig ki tudtam hozni). A szüleim jobban örültek annak, ha olvasok, vagy valami ténylegesen hasznossal töltöm el az időmet, mintha a telefonomat nyomkodnám. Bár többször elmagyaráztam nekik, hogy nem játszom a telefonon, sokkal inkább kapcsolattartásra használom, illetve információgyűjtésre, a kérdés újra, meg újra feltevődőtt.
Azóta természetesen sokat változott a világ, be kell lássam, hogy én is tudatosabb lettem, s tényleg igyekszem nagyon lekorlátozni a telefon használatomat, illetve azóta a szüleim is okostelefont használnak. Ez pedig egyértelműen együtt jár azzal, hogy jobban megértik a helyzetet.
Fontos azt leszögezni, hogy a túlságosan sok mobilozás ténylegesen káros az ember egészségére nézve. Egyaránt fizikailag (ott görnyedsz, rontod a szemedet) és lelkileg (mindenkinek jobb az élete az Instagramon, mint a tied…). A lelki okokról talán megéri majd egy külön cikket írni, az egy külön történet, de a testieknek nagyon sokan érezzük már most a kárát. Romlott a szemünk, nem jó a testtartásunk, néha még a szemünk is megfájdul. Ezek pedig hosszútávon egyáltalán nem szolgálnak hasznunkra.
Az okostelefon nem telefon. Egy kicsike ablak a világra…
Bár telefonnak hívjuk, meglepő, hogy milyen kevesen használjuk erre. Én is eléggé sokáig csak üzeneteztem, ha volt rá lehetőség, az egyedüli dolog, ami rákényszerített a telefonálásra az a pragmatikum, hogy 3-4 perc alatt az ember ideális esetben a leglényegesebb dolgokat el tudja mondani. Előszeretettel telefonálok, ha éppen utazom, vagy kieső idő van, szeretem hasznosan eltölteni. Barabási Albert Lászlótól eltanultam, hogy napi 20 perc séta (nagyjából mindketten ilyen távolságra lakunk a munkahelyünktől. Ő Bostonban, én Kolozsváron) gyakorlatilag az összes telefont el lehet intézni. És tényleg. No, de ha nem telefonálunk, SMS-t írunk, akkor vagy cikkeket olvasunk (jómagam is rengeteg hírt szoktam olvasni a telefonomon, például tömegközlekedésen), vagy pedig közösségi médián lógunk, amelyek látszólag pótolják társas kapcsolatainkat és lehetőséget adnak arra, hogy ha még fura módon is, tartsuk a kapcsolatot azon ismerőseinkkel, akikkel amúgy nincsen nagyon szoros kapcsolatunk a mindennapokban.
Minek annyi internet, hiszen otthon úgyis van WIFI?!
A fiatalság egyik legnagyobb problémája az, hogy elfogy a mobilinternete. Ezt a nyugati telefonszolgáltatók már 2013 környékén felfedezték, ami azt jelenti, hogy hollandiai ott tartózkodásom alatt gyakorlatilag csak és kizárólag WhatsAppot használt mindenki, SMS vagy telefonálás helyett. Itthon mostanában terjedt el, hogy az alap előfizetések mellé is kapjanak a fogyasztók 30-40 GB internetet, ami gyakorlatilag a minimum ahhoz, hogy tényleg majdnem korlátlanul tudjunk belföldön internetezni. A mobilinternet az egyik legfontosabb dolog, hiszen gyakorlatilag ez teszi lehetővé a szabadságot, azt, hogy a készülékünket útközben is használhassuk, gyakorlatilag ugyanarra, mint otthon.
A mai fiatalok…
A mai fiatalok romlottabbak, mint az ezt megelőzőek? Aligha. Változott a világ, változtak a körülmények, a szokások, a kívánságok. Míg régebben az ember moziba járt a barátaival, havonta egyszer, addig ma lehetőségünk van ugyanazt a filmet, akár szimultán is megnézni Netflixen, ami egy kitűnő lehetőség mindenki számára. Azt gondolom, hogy mi, az ifjú generáció, mindössze élünk a technológia és élet adta lehetőségekkel. Az, hogy ezeket hogyan és tényleg mire használjuk talán változó, de semmiképpen se gondolom azt, hogy az elbutulás mértékegysége lenne az okostelefonok használata.
Facebook kommentek