Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

Leálltak a Facebook szolgáltatásai, leállt az élet is?

Üzenetet szeretnék küldeni, gyorsan eldöntendő kérdésben. Nem megy el az üzenet. A laptopomon van internet, Frank Sinatra szól a háttérben a Spotifyon. Újraindítom a telefonomat, semmi változás, beírom a Google-ba, hogy Facebook és megjelentek az első hírek. Leállt a Facebook és az összes hozzá tartozó szolgáltatás is.

Legtöbbünk számára a Facebook már olyan, mint a levegő. Nem, nem görgetjük nap, mint nap, nem használjuk arra, hogy egymás posztjait kedveljük, de a Messenger gyakorlatilag az egyik legelengedhetetlenebb kommunikációs platform lett. De mi van akkor, ha nincsen Instagram és WhatsApp sem. Na, ez már majdnem a világvége.

Nem voltam megijedve, tudtam, hogy a Facebook érdeke, hogy a lehető legrövidebb idő alatt helyrehozzák a problémát, de tudtam, hogy időbe fog ez telni. Valahogy megéreztem azt, hogy az aznapi posztokat, amiket hétfő estére ütemeztem (volt eléggé sok), nem fog már aznap megjelenni, sőt még jelezni sem fogok tudni az embereknek, hogy mi ennek az oka. A Facebook Messengert nem szeretem, rengetegen írnak nekem rajta, mindenki azt gondolja, hogy gyorsabban fogok ott válaszolni, mint e-mailben vagy WhatsAppon, de ez nem így van, nagyon nem szeretem a felhasználói felületét, valamiért nem tetszik, így nem is szeretem annyira használni. Instagrammozni és Whatsappozni viszont eléggé sokat szoktam. Számomra a WhatsApp a numero uno kommunikációs platform, gyakorlatilag azon lógok egész nap, ezért azt sokkal nagyobb érvvágásnak éltem meg, mint a Facebook Messenger leállását.

De mi történik akkor, ha az ember gyermeke gyakorlatilag a Facebookon keresi a pénzét? Mi van akkor, ha az Instagram, WhatsApp és a Facebook maga elengedhetetlen ahhoz, hogy kenyér kerüljön az asztalra? Azt hiszem, hogy ekkor kezdődnek a bajok, s ekkor derül ki, hogy mennyire is nagy hatalma van a Facebooknak. Nagyon sok cikk jelent meg az elmúlt napokban arról, hogy mennyire meglepődött mindenki és mennyire elgondolkodott a világ azon, hogy mennyire függői lettünk ennek a vállalatnak. Nem is beszélve arról, hogy mennyire kiszolgáltatottak lennénk, ha egyik percről a másikra eltűnne.

A Facebook olyan monopol helyzetben van az internetes világban, hogy azt leírni is nehéz. Jó lenne valamilyen alternatívát létrehozzunk egyenként, ellenkező esetben könnyen megeshet, hogy gyakorlatilag a jólétünk teljes egésze a Facebook kezében lesz. Az pedig nem lenne jó.

Hogy jutottunk el a legszabadabbnak hitt világunkban addig, hogy a legmenőbb munkahelyek, ahol mi mindannyian freelancerként dolgozunk, gyakorlatilag az egyik olyan gigamega vállalat, amely lassan tényleg világhatalomra tud törni. Tőle függ a jövedelmünk egyik része, tőle függ a globális felmelegedés, az elnökválasztás, az információk terjedésének gyorsasága és még kismillió dolog. A Facebook egyszerre munkahely, hírportál és még kismillió dolog. És ezt ők is tudják…

Mit is csináltam addig, ameddig vártam, hogy a Facebook izzasztó munkával életet leheljen szolgáltatásaiba? Olvastam és a kicsit kihasználva a helyzet furcsaságát Twitter posztokat gyártottam (amire eddig még soha nem volt példa…). Mivel tudtam, hogy ez a dolog nagyon rövid időn belül meg fog oldódni, így nyugodt voltam. De mi lett volna, ha valami különleges okból kifolyólag ez nem így történt volna és még mindig nem lett volna Facebook? Vagy netalán örökre megszűnik létezni… Az lett volna az igazi katasztrófa.

Bár a Facebook kvázi rövid időn belül (hat óra az nem olyan rengeteg idő…) megoldotta a problémát, de ez a kis Facebook-szünet szerintem sokunk számára kitűnő lehetőség volt arra, hogy ráeszméljen, mennyire is függünk szabad akaratunkból ettől a vállalattól.

Oszd meg, ha tetszik az írás!

Facebook kommentek