Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

Meleg október, enyhébb tél? Ezt tartogatják az első időjárási előrejelzések

A sarki örvény és az El Niño jelenség is befolyásolhatja, hogyan alakul az időjárás Európában ezen a télen. Egy klimatológus a légköri mechanizmusokat is elmagyarázta, amelyek bizonyos régiókban hidegbetöréseket és havazást okozhatnak. Az első előrejelzések szerint a tél első fele Európa nagy részén enyhébb és csapadékosabb lehet. Mindezek előtt azonban október még meglepően meleg időt is hozhat.

Roxana Bojariu klimatológus a Digi24 műsorában beszélt azokról a légköri áramlásokról és időjárási jelenségekről, amelyek közvetlenül is hatással lehetnek térségünkre. Mint elmondta, különbséget kell tenni a sztratoszférikus poláris örvény és a troposzférában zajló légköri áramlások között. A minket közvetlenül érintő időjárási folyamatok utóbbi rétegben alakulnak ki.

„Ha hidegfrontról beszélünk, az azért van, mert az alsóbb légkörben, nem pedig a sztratoszférában, az atlanti-európai térségben olyan légkörzés alakul ki, amely a hidegebb levegőt az országunkat is magában foglaló zóna felé tereli” – magyarázta a szakértő.

Elmondta, hogy amikor adottak a megfelelő feltételek, különösen télen, előfordulhat, hogy a sztratoszférikus sarki örvény összekapcsolódik a troposzférikus sarki örvénnyel. „Ha a sztratoszférikus rész megzavarodik, ez a perturbáció lejuthat a felszínre, és egyes régiókban keményebb téli időjárást, míg a szomszédos területeken a télen megszokottnál magasabb hőmérsékletet eredményezhet” – fejtette ki a szakértő.

A hatások ugyanakkor attól is függnek, hogy pontosan hol helyezkedik el a légköri blokk. Egy ilyen blokk megváltoztathatja a légtömegek megszokott áramlását, és bizonyos térségekben elősegítheti az északi hideg levegő betörését. „Minden attól függ, hol alakul ki a légköri blokk tengelye” – mondta a klimatológus.

Az El Niño hatása leginkább télen érződik

Az El Niño jelenségnek szintén lehet szerepe a folyamatokban, még ha nem is közvetlenül fejti ki hatását. „Az El Niño hatása közvetett, különösen télen érvényesül: növeli a sztratoszférikus örvény megzavarodásának valószínűségét, ami aztán a felszínre terjedve kiválthatja ezeket a zordabb időjárási körülményeket” – magyarázta.

A klimatológus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az esetleges hidegbetörések nem feltétlenül jelentenek egész télen át tartó hideget. „Rövidebb epizódokról van szó, nem folyamatosról. Addig tartanak, amíg a légköri blokk fennáll, amit az idő előrehaladtával a nyugat-keleti áramlás végül felőröl” – mutatott rá.

Enyhébb lehet a tél első fele

„A Középtávú Előrejelzések Európai Központja (ECMWF) adatai szerint a tél első fele enyhébb lehet Európa nagy részén, és Közép-Európában a megszokottnál több csapadék várható” – állapította meg a klimatológus.

Az átlagosnál nagyobb csapadékmennyiség jó hír lehet az aszállyal küzdő régiókban élők számára. „A megszokottnál nagyobb mennyiségű csapadék már ősszel megérkezhet. Ez jó hír, figyelembe véve a szinte egész kontinenst, beleértve a Duna vízgyűjtő területét is érintő hidrológiai aszályt” – tette hozzá.

Újabb melegfront októberben

Roxana Bojariu azt is elmagyarázta, hogy az októberben esetlegesen kialakuló melegebb időszakok nincsenek közvetlen kapcsolatban a sztratoszférikus sarki örvénnyel. „Ahogy említettem, a sztratoszférikus örvény hiába formálódik már most, a légkör dinamikai feltételei még nem adottak ahhoz, hogy összekapcsolódjon a troposzférával. Ezek a feltételek csak késő ősszel és télen alakulnak ki” – magyarázta.

A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a globális felmelegedés miatt az ilyen szokatlanul meleg időszakok gyakoribbá válhatnak.

„Ősszel is kialakulhatnak ilyen hőhullámok, bár októberben lényegesen ritkábbak. Emlékeztetni szeretnék azonban arra, hogy néhány évvel ezelőtt Romániában október második felében is mértek 35 fok feletti hőmérsékletet néhány napig” – jegyezte meg.

A klimatológus hangsúlyozta, hogy még túl korai végleges következtetéseket levonni a következő hónapok időjárásáról. „Látnunk kell, hogy a modellek jelenlegi jelzései valóban beigazolódnak-e. (…) Felmerül a kérdés, hogy a globális felmelegedés háttere mennyire módosítja az évszakos jellemzőket, azaz behozza-e a nyárias jegyeket az ősz elejére vagy akár az ősz közepére is” – összegezte.

Oszd meg, ha tetszik az írás!

Facebook kommentek