A XXXII. Közgazdász Vándorgyűlés utolsó előadását W. Szabó Péter informatikus, a Tengr.ai Artificial Intelligence Kft. alapító vezetője tartotta, aki izgalmas és aktuális témát hozott el a nézőközönségnek. Az előadó a generatív mesterséges intelligencia jelenéről beszélt, ugyanakkor kifejtette véleményét annak jövőjéről is. Az informatikus elmondta, ő úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia mindenképpen a jövő, amely elhozhatja az emberiség új aranykorát, a bőség és a béke időszakát.
W. Szabó Péter előadásából megtudtuk, a generatív AI a bankszektornak évi 400-660 milliárd dollárt hozhat, azonban „rettentő erőforrás-igényes is”. Az előadó elmondta, 1784-ben történt egy forradalmi változás, ami gyökereiben változtatta meg az emberi civilizációt, az AI megjelenése esetén is beszélhetünk egy ekkora méretű változásról. Az informatikus szerint a nagy áttörést a gépi tanulás fejlődében 2017 hozta el, amikor is az AI megtanulta meghatározni azt, hogy mi az egyes mondatok lényege. „Ma már létezik szinte minden területen modell, van képalkotó, szövegalkotó, alkatrész-tervezési, autótervezési, látványtervekhez, megvalósíthatósági tanulmányhoz használt modell. De létezik az AI ügyfélszolgálat, sales, marketing, könyvelés, és a programozók munkáját is nagyon megkönnyíti, növelve a produktivitást. Azonban egy biztos, hogy még mindig szükség van az emberi tudásra ezeknek a működtetéséhez, és bármilyen területen össze lehet kapcsolni az emberi tudást a mesterséges intelligenciáéval” – magyarázta.
Az informatikus kimelte, a romániai AI-kutatásnak az a hátulütője, hogy akik nem tudnak magyarul, nem férnek hozzá a KIFÜ (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) szuperszámítógépeihez, Románia ilyen szinten el van maradva Magyarországtól az AI fejlesztésben. Azonban egyelőre ott tart a technológia, hogy nem költséghatékony problémákat megoldani az AI-jal, mivel túl drága, ugyanakkor a videokártya bérlése is nagyon sokba kerül. W. Szabó Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy sokszor tapasztalhatjuk a mindenki számára elérhető és ismert GPT-4 modellnél, hogy „hallucinál, vagy hamis információkat ír a szövegbe”, ami azért van, mert bár a Chat-gpt egy szövegalkotó program, de az adatokat, tényeket nem képes leellenőrizni. Az adatokat nekünk, embereknek kell összekapcsolni a modellel, hogy az helyesen alkothassa meg a szöveget. A Chat-gpt ugyanakkor használ minőségbiztosítás is, tehát embereket alkalmaz, akik elolvassák a szövegeket, mielőtt azok kimennek az oldalra, ám nem minden szöveget képesek leellenőrizni.
W. Szabó Péter elmondta, ő úgy gondolja, hogy mindenképpen az AI a jövő, amely egy jobb világot teremt, az emberiség „új aranykorát”, a bőség és a béke időszakát hozza el. „Minden ipari forradalmak vannak nyertesei és vesztesei, de az AI ipari forradalomban szinte mindenkinek van esélye nyerni. Igaz, hogy drága a hardver, de nem annyira drága, mint mondjuk egy gőzgéppel üzemeltetett szövőgép, tehát a belépési küszöb sokkal alacsonyabb, mint korábban” – magyarázta. Hozzátette, Erdélyben nagy a programozók koncentrációja, rengeteg egyetem ontja magából a fejlesztőket, tehát van utánpótlás. Az informatikus mindenkinek javasolta, hogy próbálja ki az AI használatát. Kiemelte, hogy lehet emberiség ellenes dolgokra is használni a mesterséges intelligenciát, ezért szerinte nem jó megoldás elzárni azt a nagyközönségtől, hiszen ha mindenkinek van hozzáférése, annak van egy elrettentő ereje is.
Facebook kommentek