Telik-múlik az idő, és a koronások száma folyamatosan változik, mikor több azonosított fertőzött van, mikor kevesebb. De a vírus nem tűnt el, sőt, néha az az érzésem, hogy sokkal aktívabb, mint eddig volt. Ettől függetlenül folyamatosan hallasz olyan hangokat, akik azt mondják, hogy életveszélyes az, ha valaki oltásra adná a fejét… Pedig ez nem így van!
Szerencsére lassan mindannyiuknak van egy-egy olyan ismerőse, akit előzetesen (legalább már egyszer) beoltottak a Korona ellen. Sajnos még botrányosan kis számú csak a beoltott személyek száma a lakosságból, és ha minden jól megy, májusra talán meglesz az egymilliomodik beoltott személy, de hol van még onnan a tízmilliomodik? Kár is ezen kattogni, mert rövid gondolkodás után egyértelműen ki tudjuk jelenteni, hogy még messze van a dolgok vége…
Ettől függetlenül nagyon sokan továbbra is abban reménykednek, hogy a vírus elleni oltás nem lesz előbb-utóbb kötelező, hanem valami csodával határos égi jel majd idővel megszünteti a vírust.
És attól tartok, hogy ez nem így lesz. Sokkal inkább annak vagyok a támogatója, hogy tegyék kötelezővé az oltást mindenki számára, mint annak, hogy mindenki belátása szerint cselekedjen. Természetesen vannak kivételek, és ez a cikk most nem nekik szól. Vannak olyanok, akik nem véletlenül nem kapták még meg az oltást, és vannak olyanok is, akik lehet, hogy nem is fogják megkapni (értem ezalatt a 18 év alattiakat), viszont elfogadhatatlannak tartom, hogy létezik egy középkorú réteg, aki mindenféle kuruzslásban, összeesküvés elméletben hisz, mindannak ellenére, hogy ha jobban kinyitjuk a szemünket már nincsen olyan ember lassan az országban, aki ne ismerne olyant (ha éppen nem vele történt meg), akit súlyosabban ne érintette volna a vírus. Mindezek ellenére nem akarják beoltatni magukat.
Persze, félünk mindannyian egy kicsit, de azt is fontos figyelembe venni, hogy az esetek túlnyomó részében azért senki se változott békává, mert megkapta az oltást. Ugyan vannak olyanok, akiket kicsit rosszabbul érint a vakcina, van olyan, hogy pár napig kicsit fáradtabbak, vagy sajog a karjuk, de tegyük hozzá, hogy ez még mindig messze elmarad azoktól a nehézségektől, amik akkor következnek be, ha nem oltatja be magát az ember.
Már eltelt nagyjából három nap, hogy a második oltást is megkaptam, és semmivel se érzem magamat rosszabbul, mint az első után. Bár tény, hogy nem volt a legkellemesebb az utána levő pár óra, egyáltalán nem éreztem semmi különöset. (Pedig én bőven 40 fölött vagyok már…).
Ha ténylegesen ki szeretnénk lábalni a jelenlegi helyzetből, akkor nincsen időnk késlekedni, ha lehetőség van egyaránt oltassuk be magunkat és családtagjainkat!
Facebook kommentek