Szentesi Éva legújabb regénye, amely gyakorlatilag már a megjelenése óta vezeti a sikerlistát a Bookline-on, nagyon magával ragadott, és új gondolatokat fogalmazott meg bennem. Kind of könyvajánló.
Karácsonyra kaptam ajándékba Szentesi Éva legújabb kötetét. Mivel éreztem, hogy a felgyülemlett fáradtságot (amely leginkább mentális volt) valahogy ki kellene pihennem, úgy döntöttem, hogy most ezzel fogok kikapcsolódni. Emellett Éva írásait a WMN.hu-n mindig elolvasom, és találkozásunk óta még inkább kíváncsi vagyok az írásaira. Így aztán már karácsony éjjelén teljesen elragadott a könyv. Olyan aktuális kérdéseket boncolgat, amelyek körülveszik a XXI. század emberét, ezért úgy éreztem, hogy ezek az események bárki életében megtörténhetnének.
A regény főszereplője Mari, akinek az életútját kislány korától nagyjából 30 éves koráig kísérhetjük végig. Nehéz családi körülmények között nőtt fel, anyagi és érzelmi szempontból egyaránt, így számára egyértelmű volt, hogy minél gyorsabban, minél távolabbra szeretne kerülni az otthonától. Kilencedik osztályos korában elkerül egy kollégiumba, ahol sokat változik, apja halála után pedig picit jobbra fordulnak az anyagi körülményei, ám érzelmileg minden változatlan. A 20-as évei elején véletlenül terhes lesz, így a gyerek apja feleségül veszi, és megad mindent, amire szüksége van. Kivéve érzelmileg, hiszen Mari egyáltalán nem szereti a férjét, így megcsalja, és amikor erre fény derül, a nő gondolkodás nélkül elköltözik a szeretőjéhez. Pár év múlva kiderül, hogy már abban a kapcsolatban sem lát semmilyen perspektívát, pedig látszólag mindene megvan.
Az írónő pontosan azokra a kényes kérdésekre tapint rá, amelyek valahol mindannyiunkat foglalkoztnak. Tényleg nem boldogít a pénz? Mi a boldogság alapja? Otthagyhatja-e egy nő a családját és belekezdhet egy új kapcsolatba? Női szemszögből világít rá olyan dolgokra, amelyek férfiként nap mint nap megfordulnak az én fejemben is. Az olvasóban felmerül a kérdés, hogy meddig takarózhatunk gyerekkori traumáinkkal, meddig használhatjuk kifogásként, hogy márpedig én ezt megtehetem, hiszen nekem sokkal rosszabb, nehezebb volt, mint neked? Mennyire tartozunk másoknak elszámolással saját döntéseink miatt, főleg akkor, amikor ez rájuk is kihatással van? Mennyire lehet fontos a saját boldogságunk a szeretteink boldogságával szemben? Hozhatunk-e csupán érzelmi alapon döntéseket? Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyekre szerintem egyértelmű választ nem lehet kapni, viszont a könyv sokszor — ugyan szélsőséges módon — , de egyfajta lehetőséget nyújt kérdéseink megválaszolására.
Azt hiszem, hogy nem hiába van már hónapok óta a sikerlistán Szentesi könyve, a regény nyújtotta élmény önmagáért beszél. Én mindenkinek ajánlom, aki kíváncsi egy másik ember nyújtotta látószögre. Olvassátok!
A cikk eredetileg a Hoppipolla blogon jelent meg 2018 decemberében
Nyitókép: Tíz kicsi könyv
Facebook kommentek