Október 14. és november 21. között tizenkét közvélemény-kutatás látott napvilágot, amelyek alapján a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a PSD miniszterelnök-jelöltje, Marcel Ciolacu, valamint az AUR jelöltje, George Simion juthat be a második fordulóba – derült ki az Euronews.ro összeállításából. Ugyanakkor Marcel Ciolacut tartották a legesélyesebb jelöltnek a második fordulós részvételre.
A jelöltek közül Ciolacu volt az egyetlen, aki minden kutatásban 20 százalékpont fölötti támogatottságot ért el, és a PSD elnökjelöltjei 1992 óta minden alkalommal bejutottak a második fordulóba. Az idei választások azonban megmutatták, hogy a hazai közvélemény-kutatások pontatlanok és megbízhatatlanok.
Nincs átfogó kutatás az országban
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy Romániában nincsenek átfogó felmérések – ezt erősítette meg Kiss Tamás szociológus is. Mint elmondta, a hazai közvélemény-kutatásokat teljesen megbízhatatlannak tartja, mivel azok eredményei a megrendelőtől függnek. Példaként említette, hogy egyes kutatások győztesként hozták ki Mircea Geoanăt, aki azonban a hétfő reggeli eredmények szerint mindössze a hatodik helyen végzett. „Az ilyen eredményekre nem lehet alapozni” – hangsúlyozta a szakember.
Az elnökválasztás első fordulójának eredményei szerint a szavazatok több mint 22%-ával az ultranacionalista és Európa-ellenes Călin Georgescu áll az első helyen. Őt az USR jelöltje, Elena Lasconi követi, kis előnnyel megelőzve Marcel Ciolacut (PSD). Egyik közvélemény-kutatás sem jósolta meg ezt a sorrendet. A szociológus szerint az országban nincsenek komoly, átfogó kutatások, amelyek hiteles eredményeket nyújtanának. Régebben a Nyílt Társadalom Alapítvány kezdeményezésére 13 éven át (1994–2007) rendszeresen készültek közvélemény-barométerek, de ennek megszűnésével hasonló felmérések nem folytatódtak.
Az exit-pollok és a külföldi szavazatok hatása
Az exit-poll felmérésekről – amelyek során közvetlenül a szavazás után kérdezik meg az embereket – Kiss Tamás úgy nyilatkozott, hogy módszertani tévedések itt nem jelentkeztek, mivel az eredmények és a felmérések közötti eltérések nem voltak jelentősek. Például Marcel Ciolacut kissé túlpozicionálták. Az eltéréseket a külföldi szavazatok magyarázzák: az exit-pollok csak Romániában mérnek, míg több mint 800 ezer román állampolgár szavazott külföldön az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint. Kiss Tamás szerint az eredmények meglepőek voltak, és ezek okait egy átfogó szociológiai kutatás világíthatná meg.
Az MTI beszámolója szerint az elnökválasztás győztesének, Călin Georgescunak kampánya kizárólag online zajlott. Georgescu egy posztjában azt állította, hogy ortodox papi családból származik, felmenői között katonák és történészek is vannak. Agrármérnökként végzett, doktoriját talajjavításból szerezte, környezetvédelmi szakemberként pedig diplomáciai karriert épített, az ENSZ-nél is dolgozott. 2021 óta óraadó tanár a Pitești-i Tudományegyetemen.
Georgescut azonban bűnvádi eljárás alá vonták 2022-ben, miután az Antena 3 televízióban dicsőítette Corneliu Zelea Codreanut, a fasiszta Vasgárda alapítóját, valamint Ion Antonescu marsallt, akiket háborús bűnökért ítéltek el. Az AUR 2020-ban Georgescut javasolta miniszterelnöknek, majd 2022-ben tiszteletbeli elnöknek is, de ettől végül elálltak, mivel nem akarták egy antiszemita történelmi személyeket méltató politikussal összefüggésbe hozni magukat.
Facebook kommentek