A múlt heti dániai fővárosos élménybeszámoló után, egy hasonlóan nagy, ám sok szempontból teljesen más városról számolok be: ez pedig Berlin.
Koppenhága után egészen más érzés volt Berlinbe megérkezni, mintha mondjuk ez Kolozsvár, vagy Budapest után történt volna. Koppenhága olyan magasra tette a mércét, hogy effektíve bénának nézett ki első találkozásra Berlin. De ez csak a látszat volt…
Sokszor szokták mondani, hogy körtét az almával összehasonlítani nagy bűn. És valahogy én így érzek Berlin és más város összehasonlításakor is. Berlint igazándiból nincsen mihez hasonlítani, ő egy jelenség önmagában.
Berlinbe hajnalba érkeztünk. Amikor beszippantottam a berlini levegőt, nagyon európainak éreztem magamat. Biztosan állíthatom, hogy egyaránt történelmi és kulturális szempontból az egyik legmeghatározóbb város Európában. Sokan nem szeretik, sokan gondolják azt, hogy ez az a város, amely jellemzi a modernkori Európát, ám én teljesen más véleményen vagyok. Berlin a szabadságot jellemzi, azt a fajta szabadságot, ahol mindennek helye van és mindent szabad.
Kicsit életidegen számomra mindaz, amit ott láttam. A currywurst is és a szoknyába járó fiúk is. De ezek mind-mind hozzátartoznak Berlinhez.
Mesélhetnék arról, hogy igazándiból a berlini fal sokkal vastagabb volt, mint ahogy azt mi elképzeltük azelőtt, így már teljesen érthető az, hogy miért nem lehetett rajta átszökni, de úgy érzem, hogy erről már rengetegen írtak, ehhez jómagam hozzáadni már alig tudok.
Én inkább az életérzésről írnék, amit ott tapasztaltam a két nap alatt (mit lehet két nap alatt megtapasztalni, jogos kérdés…).
Berlinben élni kicsit olyan, mint New Yorkban lehet. Egy hatalmas nyüzsgő város, rengeteg hajléktalannal, folyamatos dugóval, de rengeteg sok zöld parkkal, rengeteg olyan hellyel, ahol az ember ki tud kapcsolódni, vagy megpihenhet. Egy ott lakó barátom gyakran a lakásától 3-4 km-re levő erdőbe szokott járni futni és úszni. Kicsit szokatlan volt az elején, hogy a várostól pár kilométerre ez megteheti, de aztán ráérzett a dolgok ízére és azóta imádja ezt. Talán hasonlít egy kicsit Brüsszelre a város, ám míg a brüsszeli lakosok inkább nyakkendősek és gondterheltek, addig a berliniek próbálják élvezni az életet és teret adni a modern művészetnek.
Persze elmondhatnánk, hogy a város szörnyű állapotban van és igencsak látszik a nyugat hanyatlása, de ebben az esetben nem mondanék igazat. Tény viszont az, hogy a híres TV-Toronyot körbevevő tér igencsak lepukkant és tele van eléggé fura emberekkel, de a város többi része hihetetlenül civilizált.
Azt is jó tudni, hogy Berlin nem olcsó, de messzemenően nem olyan drága, hogy azt ne bírhatnánk ki egy nyaralás alkalmával. Oda kell figyelni, hogy hol eszel, mert könnyen egy kellemetlen hasmenésbe torkollhat a történet, vagy ellenkező esetben kellemetlen lehet a számlán szereplő szám.
Természetesen nekem az elsőszámú kedvencem az East Side Gallery volt, akármennyire is elcsépeltnek számít, effektíve elámultam az ott látható festményektől! A telefonom galériája azóta is tele van velük és ámulatba ejtően jó érzés visszanézni őket. (Nem mellesleg, szerintem a legjobb Insta fotók ott készülnek).
Berlinbe látogatni szerintem napjainkban százszor egyszerűbb, mint valaha volt, rengeteg fapados repülőjáratnak vannak direkt járatai oda, a város nagyon érdekes, sok látnivalóval kecsegtet és a hangulatról nehéz írni, mivel nehéz bármihez is hasonlítani azt a fajta szabadságot, amit Berlinben tapasztalhat meg az ember.
Facebook kommentek