Lehet, hogy jelenleg úgy tűnik, nagyban megkönnyíti a dolgunkat, hosszabb távon viszont nem sok jóval kecsegtet, ha mindenre csak annyit mondunk: „majd megíratom a GPT-vel”.
Millenniálokból álló társaságokban időnként előkerül a téma, milyen sokkal nehezebb dolgunk volt akkoriban, amikor érettségiztünk, iskolai vagy egyetemi projekteket készítettünk, beadandókat vagy akár szakdolgozatot írtunk. Akkoriban ugyanis még nem volt olyan mesterséges intelligencia, amely helyettünk összegyűjtötte volna az információkat, elvégezte volna az összevetéseket, levonta volna a következtetéseket – sőt, akár elejétől a végéig megírta volna helyettünk a szöveget. Néhányan még azt is állítják, fogalmuk sincs, miként boldogultak anno ChatGPT nélkül.
Ennek ellenére ezek a beszélgetések szinte kivétel nélkül arra futnak ki, hogy mégiscsak jobb volt így, mert „legalább megtanultuk, hogyan kell megdolgozni az eredményeinkért”, vagy legalább részben büszkék lehettünk arra, amit ténylegesen mi tettünk le az asztalra.
Manapság viszont azt látjuk, hogy ez kevésbé érdekli a fiatalabb generációkat, akik úgy vetik be a generatív AI-t, mintha nem lenne holnap. Az ENTR – egy európai témákkal foglalkozó, modern tartalomgyártó hálózat – például készített erről egy informatív térképet az Eurobarométer 2024-es adatai alapján. Ezt te is láthattad már Instagram-oldalunkon, és talán feltűnt, hogy a fiatalok szerte Európában nagy lelkesedéssel élnek ezzel az eszközzel, bár Magyarország még elmarad az európai átlagtól. A számok szerint a kontinensen a 16–30 év közöttiek 56,6%-a már használt ilyen eszközt képek vagy videók készítésére, míg hazánkban ez valamivel 45% felett áll.
De miért is lehet ez probléma?
Egy új kutatás, amelyet a Massachusetts Institute of Technology Media Labja végzett, azt mutatja, hogy azoknál, akik generatív mesterséges intelligenciát – főként ChatGPT-t – használnak, jóval alacsonyabb az agyi aktivitás, mint azoknál, akik AI nélkül dolgoznak. Fontos megjegyezni, hogy a kutatást még nem publikálták lektorált folyóiratban, és az is csökkenti kissé a súlyát, hogy viszonylag kis mintán, mindössze 54 fő részvételével (18–38 év közöttiek) zajlott – ugyanakkor az eredmények így is elgondolkodtatók.
A vizsgálat során három különböző csoportnak kellett SAT-esszéket írnia. Az SAT (amit amerikai sorozatokból ismerhetünk) egy szabványosított felvételi vizsga az USA-ban, amelyet országszerte használnak a felsőoktatási intézmények.
Az első csoport kizárólag ChatGPT-t használhatott a munkához: náluk mérték a legalacsonyabb agyi aktivitást, és „következetesen gyengébb teljesítményt mutattak idegi, nyelvi és viselkedési szinten” – mondják a kutatók. Mivel az esszéket hónapokon át figyelték, kiderült, hogy a ChatGPT-használók idővel egyre kevésbé voltak kreatívak: sablonos megfogalmazásokat, azonos gondolatmeneteket használtak. Két angoltanár is véleményezte a szövegeket, és egybehangzóan „lélektelennek” találták azokat.
A második, úgynevezett „csak agy” csoportnak semmilyen külső eszközt nem engedélyeztek. Náluk mérték a legintenzívebb agyi aktivitást – különösen az alfa-, théta- és deltahullámok esetében, amelyek a kreativitáshoz, memóriahasználathoz és jelentésfeldolgozáshoz kapcsolódnak. Ezek a résztvevők ráadásul jobban élvezték a munkát, és jobban is azonosultak az általuk írt szövegekkel.
A harmadik csoport használhatta a Google-t, és náluk is magas agyi aktivitás és elégedettség mutatkozott.
A kutatók egy további fordulóval is bonyolították a képletet
Az esszék megírása után a résztvevőknek újra kellett írniuk az egyik dolgozatot – de ezúttal a ChatGPT-csoport nem használhatta az eszközt, míg a csak-agy csoport igen.
A szerepek tehát felcserélődtek. Az eredmények szerint a ChatGPT-csoport tagjai alig emlékeztek saját korábbi szövegükre, az alfa- és théta-agyhullámaik gyengébbek voltak, ami arra utal, hogy a mélyebb memóriafolyamatok nem aktiválódtak. A csak-agy csoport viszont ezúttal is kiválóan teljesített, minden EEG-frekvenciasávban magasabb aktivitást mutattak. Ez arra enged következtetni, hogy a generatív AI – megfelelő keretek között – akár még segítheti is a tanulási folyamatot.
Ahogy korábban már jeleztem, a kutatást még nem publikálták hivatalos tudományos lapban – Kosmyna Nataliya, a tanulmány vezető szerzője ugyanakkor elmondta: azért döntöttek a korai közlés mellett, mert annyira sürgetőnek érzik a témát.
Különösen a fiatalok kognitív fejlődése miatt látják ezt így: „Nagyon fontos, hogy oktassuk az embereket ezeknek az eszközöknek a helyes használatára, és emlékeztessünk arra, hogy az agynak az analóg működésre is szüksége van” – mondta Kosmyna a Time magazinnak. „Szükség van jól működő szabályozásra, és még ennél is fontosabb, hogy ezek az eszközök valódi tesztelésen is átessenek, mielőtt széles körben elterjednek.”
Az EU egyébként már hozott néhány szabályozást az ügyben, illetve irányelveket is kiadott. 2019-ben például az AI High-Level Expert Group – az Európai Bizottság független szakértői testülete – kiadta az Ethics Guidelines for Trustworthy AI nevű dokumentumot, amelyben megfogalmazták a „megbízható mesterséges intelligencia” hét alappillérét. (Ezek a következők: emberközpontúság, működési átláthatóság, technikai biztonság és megbízhatóság, adatvédelem és adatkezelés, társadalmi és környezeti jólét, méltányosság és diszkriminációmentesség, valamint elszámoltathatóság.) 2024-ben pedig az EU elfogadta az AI Act-et, amely a világ első ilyen típusú szabályozása; fő céljai a kockázatkezelés és az átláthatóság biztosítása.
Bár ezek közvetlenül nem feltétlenül segítenek neked vagy nekem, már Magyarországon is elérhetők olyan képzések, amelyek célja, hogy megtanítsák, miként lehet felelősségteljesen és hatékonyan használni a generatív AI-t. Ilyenek például a Teahouse Consulting AI-tanfolyamai, vagy a British Council hasonló kezdeményezései, amelyeket jó szívvel ajánlok mindazoknak, akik nem szeretnék minden tanévüket GPT-agysorvadással zárni.
Facebook kommentek