Egy év, az az 365 nap. Egy éves lett az Erdélyi Hang, amiért nagyon sok hálával tartozom először Nektek, olvasóknak!
Egy éves? Már/Csak?
Mindkét kérdés jogos, úgy érzem. Egy év még nem olyan hosszú idő, hiszen rengeteg olyan portál, blog van, ami már több tíz éve működik működik az interneten. Jóval nagyobbak, jóval több olvasójuk van és valószínűleg, hogy jóval többen is írják, mint az Erdélyi Hangot.
Van azonban számos olyan történet, ami pár hónap után egyszerűen tönkre megy. Vannak olyan blogok, amelyek létre se tudtak jönni, elsősorban objektív okok miatt. Nehéz lelkes embereket találni, akik szeretnék (és tudnak) is írni. Én úgy érzem, hogy az elmúlt egy évben többel is találkoztam. Vannak olyanok, akik folyamatos szerkesztői a blognak, őket nem láthatjuk, hiszen a monitor mögül pötyögtetik a betűket. Számukra nem az a fontos, hogy ismerjék őket, hanem az, hogy az írásaik minél több emberhez eljuthasson. Vannak olyanok, akik videókat szeretnek készíteni, ilyen vagyok én is. Szeretem, ha a videóim eljutnak az emberekhez és egy kicsit közvetlenebb módon tudok nekik üzenni, esetleg valamilyen érdekességet átadni. Sokszor megkaptuk azt, hogy másoljuk a többi hírportált, hogy túlságosan sok olyan cikk van, ami inkább blogszerű, mint egy hírportálhoz illő.
És ez így van. Még egy kicsit keressük a helyünket az éterben. Az elmúlt egy évben rengeteg dologgal próbálkoztunk, nagyon sokfajta témát dolgoztunk fel, meglepő, hiszen az elmúlt egy évben összesen 640 cikk jelent meg az oldalon. Ez pedig rengeteg, szinte hihetetlen az, hogy ilyen kicsi blogként ki tudtuk ezt vitelezni.
Nem beszélünk a sok bakiról??
Dehogynem. A nagy igyekezetben néha egy-egy mondat meglehetősen értelmetlenre sikeredett, volt olyan is, hogy el-el ütöttünk egy-egy betűt. Nem könnyű majdnem napi szinten tartalmat gyártani (a legjobb tudásunk szerint).
Rengeteget fejlődtünk az elmúlt egy évben, gyakorlatilag majdnem a nulláról csiszolódtunk össze, tanultunk meg együtt dolgozni, és tanultuk meg, hogy egy-egy vészhelyzetben mit kell tenni. Nagyon büszke vagyok minden gyakornokra, aki a BBTE újságírás szakán tanul és az Erdélyi Hangot választotta írásának publikálására. Rengeteget tanultam tőlük is.
Miért voltak néha-néha leállások?
Az elmúlt egy évben kétszer történt meg, hogy hosszabb ideig nem publikáltunk az oldalra. Először is az Ünnepek alatt úgy éreztük, hogy mindannyiunknak sokkalta jobb ha kipiheni magát és élményeket gyűjt, amiről a későbbiekben tud majd írni. Voltak az elmúlt egy évben magánéletbeli problémák, voltak megbetegedések is (Novemberben én ütöttem ki magam teljesen három hétre, gyakorlatilag csak karácsony előtt egy kicsivel lettem jobban, köszi Mononukleózis), ilyenkor pedig mindig azt tartottuk a legfontosabbnak, hogy a szomorú, vagy sürgős dolgokat tudjuk elintézni…
És persze ott volt az augusztusi leállás is. Ez elsősorban fejlesztési céllal történt, a blogot fejlesztettük, illetve a szerkesztőségi tagok mind-mind nyaralni voltak (én videót is forgattam erről…).
Kik segítettek az elindulásban?
Meglepően sokan ott voltak, amikor elindult a blog. A közvetlen környezetemből is csak kevesen tudták, hogy mire készülünk, de amikor végre világos lett, akkor mindenkitől csak támogató szavakat kaptam! Ezért hatalmas hála és köszönet! Nagyon jól esik, hogy egyre többen olvasnak minket és adott esetben őszintén és építőjellegűen kritizálnak is minket! Elsősorban az AW Studio-nak köszönhetem, hogy létezik ez a blog, hiszen, ha a kezdetekkor a webdesignerük és programozójuk nem segített volna, akkor könnyen meglehet, hogy még mindig csak a tervezés fázisában lennénk.
Miben szeretnénk a jövőben változni?
Mivel az Erdélyi Hang szerkesztősége egy fiatalokból álló csapat, így gyakorlatilag eléggé nehéz megállapítani, hogy mondjuk az elkövetkezendő egy évben miben szeretnénk változni. Nagyon sok dolgot kitapasztaltunk az elmúlt időszakban, nagyon sok dolgot láttunk és hallottunk tőletek is, így abban reménykedem, hogy ezeknek a tényeknek a tudatában sokkal könnyebben fogunk tudni a későbbiekben fejlődni. Szeretnénk videós sorozatokat elindítani, szeretnék további fiatalokat bevonni a projektbe, szeretnénk külső szponzorokat gyűjteni és végül, de nem utolsó sorban, szeretnénk megőrizni az elszántságunkat. Valószínű, hogy az elszántságunk segített minket abban, hogy fenntartsuk ezt a blogot az elmúlt egy évben. Szeretünk írni, szeretünk olyan témákat feldolgozni, ami nekünk is szívügyünk, nagyon sokan sokfélék vagyunk, különböző világnézettel, élményekkel és érdeklődési körrel.
Szeretnénk minél több külsős cikket is publikálni, továbbra is szeretnénk a diákok cikkeit közzétenni, szeretnénk minél színesebbek lenni, mert igazándiból Erdély is ilyen. A történelem és a közeg összeköt, de igazándiból a mindennapokat mindannyian egy kicsit másként éljük meg. Ez pedig segít abban, hogy másként nyilatkozzunk egy-egy ügyről.
Az elkövetkezendő időszakban kevesebb hír lesz az oldalon, szeretnénk minél érdekesebb híreket átvenni (mert nem titok, nagyon sok esetben forrásmegjelöléssel átveszünk egy-egy cikket), amelyeknek hatása van ránk és a mindennapjainkra. Emellett szeretnénk egy kicsit megmaradni hírek terén szenzáció hajhászoknak is, hiszen azt gondolom, hogy a legtöbb hír, amiben egy-egy szenzációt dolgoznak fel, hihetetlenül érdekes és néha hajmeresztő tényeket sorakoztat fel.
A cikkeink pedig, ahogyan eddig is, ezután is az érdekességre fognak törekedni, igyekszünk majd olyan szövegeket írni, amelyek koherensek, de ugyanakkor lazák és közérthetőek is.
De ez nélkületek lehetetlen. Nem érdemes cikket írni úgy, hogy ti nem olvassátok, nem szóltok hozzá. Szeretnénk megköszönni és megkérni Benneteket, hogy továbbra is tartsatok velünk! Együtt erősebb és HANGOSABB lesz az Erdélyi Hang.
Születésnapunk alkalmából a sok hála és bátorítás mellett azt szeretném kívánni, hogy még hosszú évig bővüljön a blog, még sok olvasónk legyen és még sok építő kritikát kapjunk és ezekből tanulva javuljunk!
Ünnepeljünk jövőre már akár személyesen is!
Boldog születésnapot, Erdélyi Hangok!
Facebook kommentek