Érdemes figyelni a magyarokra, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – mondta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában, az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen.
Magyarország építési és közlekedési minisztere kiemelte: minden nemzeti ünnep az összetartozás üzenetét hordozza. A magyarság, amely nyelvében, kultúrájában, történelmében összetartozik, mindig kisebbségben élt, ez azonban nem önfeladásra ösztönözte, hanem arra, hogy csak magára számíthat – tette hozzá. Összeköt bennünket tehát a függetlenség utáni vágyunk. Ez a kurucos, makacs akarat, hogy minden korban magabíró nemzet maradjunk” – fogalmazott a miniszter. Lázár János szerint a magyar olyan nép, amely nyitott az együttműködésre, de a sorsát meghatározó döntéseket önállóan hozza meg.
„Szövetség igen, gyámság soha. Lojalitás igen, önfeladás soha. Integráció igen, asszimiláció soha” – hangsúlyozta a Facebookon élőben közvetített kolozsvári ünnepi beszédében. Kiemelte, hogy ez a jelenkori politika egyik legfontosabb kérdése, az új ideológiai választóvonal: önrendelkezés vagy önfeladás. A magyarokat 1956 is összeköti, de Lázár János szerint kevesen tudják, hogy az anyaországi és a romániai magyarok milyen aránytalan módon részesültek ’56 történetéből. Míg az anyaországnak ’56 forradalom és szabadságharc volt, Erdélyben jószerivel csak a megtorlás volt: a forradalmat „jó előre elfojtották,” de ürügyként szolgált a bukaresti vezetésnek, hogy még kirekesztőbben lépjen fel a magyarokkal szemben.
„Onnantól kezdve a romániai magyarság kettős kisebbségben élt: kollektív bűnösként. Üldözve azért, mert őshonos kisebbségként egy másik államban mert létezni, és üldözve azért, mert ’56-ban a testvéreik szabadságvágya rájuk is átragyogott. 1956 azonban nem volt kudarc. Áldozat igen, de hiábavalóság nem” – hangsúlyozta Lázár János. Hozzátette: a Fidesz számára ’56 „szent és sérthetetlen,” politikája és programja az önrendelkezés iránti elkötelezettség és a szabadságvágy alapja. „1956 és 1989 között Budapesten a mi politikai közösségünk épített hidat. Szentségtörésnek tartjuk, ha valaki párhuzamot von az ötvenhatos magyarok és a mai ukránok között” – szögezte le a miniszter.
Elmondása szerint az anyaországi és külhoni magyarokat nemcsak a történelem, hanem a jelen, országaik és közösségeik közötti együttműködés is összeköti. Az építési és közlekedési miniszter itt említette a Budapest-Kolozsvár nagysebességű vasút és a két ország nagyvárosait összekötő autópályák terveit. Emlékeztetett: Magyarország Románia schengeni tagságának elszánt támogatója volt, mert a 21. században Trianonra a schengeni határ eltörlése a válasz. Rámutatott: a budapesti kormány kiváló szövetségese az RMDSZ és annak elnöke, Kelemen Hunor. Meggyőződését fejezte ki, hogy Kelemen képes lesz visszavezetni az RMDSZ-t oda, ahol „egy őshonos nemzeti kisebbségnek lennie kell”: az állam vezetésébe.
„A magyarokról senki sem dönthet a magyarok nélkül” – szögezte le Lázár János a nemzeti ünnep alkalmából Kolozsváron tartott beszédében.
Nyitókép: Kronika Online
Facebook kommentek