Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint Magyarország 2021-től gazdaságpolitikai zsákutcába került, amit a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott beszédében emelt ki. A plenáris ülésen elmondta, hogy a kormány túl későn reagált a jegybank figyelmeztetéseire, és ennek súlyos ára volt.
Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke szintén megjegyezte, hogy az elmúlt évek válságai rávilágítottak Magyarország gazdasági gyengeségeire, különösen a feldolgozóiparban. Ezért a versenyképesség kiemelt szerepet kap a vándorgyűlés témái között.
Matolcsy György előadásában felidézte, hogy 2020-ban, a Covid-válság idején már jelezték az infláció veszélyeit, de a figyelmeztetéseket akkor még kevesen vették komolyan. 2021-ben kezdődött meg az infláció elleni küzdelem, amit a kormány csak két év késéssel, 2023-ban vett igazán komolyan. Szerinte a kormány döntései, például az ársapkák, még tovább növelték az inflációt.
Matolcsy éles kritikát fogalmazott meg a gazdaságpolitikai lépésekkel kapcsolatban, miszerint míg a jegybank „fékezett”, a kormány „gázt adott”, ami gazdasági problémákat okozott. A jegybank célja az infláció megfékezése volt, de ezt a kormány nem támogatta kellőképpen.
A jegybankelnök visszatekintett a 2010–2019 közötti időszakra, amelyet sikertörténetként értékelt, több reformintézkedést is kiemelve, mint például a munkahelyvédelmi programot és a svájci frank hitelek forintosítását. Azonban a jelenlegi gazdaságpolitikai hibák miatt úgy véli, veszélybe kerülhetnek a korábbi évtized eredményei, és a következő évtizedet akár el is veszítheti az ország.
Két fő problémát emelt ki: a magas államháztartási hiányt és az inflációt, amelyeket a kormány nem kezel megfelelően. A 2023-as évben Magyarország a konvergenciában az EU legfejlettebb országaitól való távolodásban hátulról az ötödik helyen állt, és 2019 óta visszaesett a 20. helyről a 23. helyre az egy főre jutó GDP alapján.
Nyitókép: Index.hu
Facebook kommentek