Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

Mennyire kétségbeejtő az erdélyi magyarság helyzete a 2022-es népszámlálás alapján?

Lassan egy hónapja a népszámlálás eredményeitől hangos a média. A vélemények természetesen megoszlanak. Szó esik a magyarság helyzetéről, egyesek szerint nagyon nagy a baj, míg mások szerint ez természetesen…

Még tavaly év végén, az előzetes népszámlálási eredmények után Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy “nincs ok az ünneplésre, de a pánikra sem”. Az ő meglátása szerint biztosan egymillió fő fellett van az itthon élő magyarság. Ezen elképzelését arra alapozta, hogy a népszámlálás alkalmával nagyjából 2,5 millió polgár van, aki a nemzetiségét nem vallotta be. Ezek között biztosan a nagy számok törvénye alapján, vannak magyarok is. A szövetségi elnök ellett azt is hangsúlyozta, hogy a magyarok érdekvédelmi szervezete továbbra is nagyon fontosnak találja a családpolitikát, hiszen az itthoni magyarság, itthon képzeli el a jövőjét.

A történetet nem látja ennyire egyszerűnek Vladimir Ionaș szociológus, aki a Maszol.ro-nak adott interjújában kifejtette: “Először is a magyar közösség vezetőinek is el kell fogadniuk, tisztában kell lenniük azzal, hogy a magyarok egy jobb élet reményében távoznak a határon túlra. Becsléseim szerint a magyarok távozási aránya megegyezik a románokéval. Nem meglepetés tehát, hogy a magyar nemzetiségűek száma csökken. Az elöregedés folyamata is hasonló a románoknál tapasztaltakkal, a magyarok végső soron ugyanazokkal a gondokkal küzdenek, mint a románok“.

Ilyen kontextusban, a magyarság helyzete nem virágzó, és az évek óta tartó emigráció ennek legalább annyira felelőse, mint mondjuk a vegyes házasságok, vagy a néha kívánnivalót maga után hagyó kisebbségpolitika.

Ugyancsak a Maszol.ro-n nemrégiben megjelent anyagban, Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató munkatársa is megszólalt, amelyben a jelenséget elkerülhetetlennek tartja, részben a külföldre-vándorlásnak köszönhetően, részben Orbán Viktor nemzetpolitikájának köszönhetően, őt idézve: a kormány úgy gondolja, hogy intézményeivel átnyúl a határokon, a magyar intézmények határai pedig egyben a nemzet határai is. Így az intézményrendszeren keresztül csatornázza közvetlenül Budapest alá ezt a »humán erőforrást«, ami aztán szabadon keringhet mindkét irányba

A napokban már olyan eredmények is napvilágot láttak, mint hogy Öregszik és fogy a Háromszéki lakosság, vagy hogy Erdélyben és Székelyföldön a legalacsonyabb a diplomások száma.

Fontos szem előtt tartani azt is, hogy még nincsenek közzétéve a végleges eredmények, várhatóan valamikor az év folyamán fognak azok majd napvilágot látni, így a tisztább képért elengedhetetlen lesz megvárni azt. A teljes eredmények megjelenése előtt, rengeteg feltételezés, gondolat, leginkább spekuláció.

Oszd meg, ha tetszik az írás!

Facebook kommentek