Az Európai Bizottság igyekszik felmérni, mekkora károkat okozhattak az idei hőhullámok és az aszály a mezőgazdaságban. A helyzet régiónként eltérő, de a jelenlegi becslések szerint a veszteségek 14 és 17 milliárd euró között lehetnek – jelentette ki Christophe Hansen agrárügyekért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Az EU-tagállamok agrárügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Hansen elmondta, hogy egyelőre előzetes becslésekről van szó, mivel még nem takarítottak be minden termést – írja az MTI.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy bizonyos ágazatokban, például az állattenyésztésben, a takarmányellátás is problémát jelenthet, mivel a fű nem nőtt megfelelő mértékben. A biztos szerint ennek következményei akkor is jelentkezhetnek, amikor a gazdálkodók kénytelenek lesznek hozzányúlni a télre félretett takarmánykészleteikhez.
Hansen hangsúlyozta, hogy a gazdák a klímaváltozás első számú áldozatai. Kijelentette: a klímaváltozás egyelőre nem állt meg, ezért az uniós szakpolitikáknak is alkalmazkodniuk kell az „új valósághoz”.
Az uniós mezőgazdasági tartalék ugyan lehetőséget biztosít a rendkívüli helyzetek kezelésére, annak forrásai azonban Hansen szerint „csak egy csepp a tengerben egy ilyen súlyos problémával szemben”. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság a vízügyi infrastruktúra fejlesztését szorgalmazza, amely véleménye szerint a jövőben kulcsfontosságú lesz.
Hangsúlyozta, hogy a vízhiány és az aszály okozta problémák már nem kizárólag a mediterrán tagállamokat érintik, hanem Európa egyre nagyobb részére kiterjednek.
Az idei szélsőséges időjárás Franciaországot, Dél-Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és Magyarországot, valamint Románia keleti és nyugati térségeit is érintette – mondta. Rámutatott arra is, hogy a precíziós öntözés szintén nagyon fontos lesz a víz megtakarítása érdekében.
Az aszálynak emberi és gazdasági ára is van
Hansen arra is felhívta a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárás gazdasági következményei mellett annak emberi oldaláról sem szabad megfeledkezni, ezért a gazdálkodók munkakörülményeit is figyelembe kell venni.
Az uniós biztos emellett szorgalmazta a gazdák védelmét szolgáló kötelező biztosítás bevezetését. Az ilyen jellegű biztosítási fedezet a beruházások szempontjából is kulcsfontosságú. Ez szerinte nemcsak az egységes megközelítés kialakítása miatt lenne fontos, hanem azért is, mert nagyobb pénzügyi biztonságot teremtene a gazdálkodók számára.
Közlése szerint jelenleg az uniós mezőgazdasági termelés kevesebb mint 12 százalékára terjed ki valamilyen biztosítási rendszer, és ezen a területen jelentős különbségek vannak a tagállamok között.
Hangoztatta, hogy a beruházások növelése nélkül az agrárium nem tud megfelelően alkalmazkodni a megváltozott éghajlati körülményekhez, és a legújabb, hatékonyabb technológiák bevezetése is elmaradhat. Hosszabb távon a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi célok elérését is hátráltathatja, ha az ágazatban nem áll rendelkezésre elegendő forrás az új technológiák alkalmazására – tette hozzá az agrárügyekért felelős uniós biztos.
Facebook kommentek