Az elmúlt másfél év sokunknak teljesen átalakította a pénzügyi lehetőségeit. Emlékszem, hogy jómagam is 2019-ben mennyire másként kezeltem a pénzügyeimet, mennyire más szemmel néztem a kiadásaimra, mint most, 2022-ben.
Az elmúlt mondhatni három év elkeserítő volt sokunk számára. Ez elsősorban a járványhelyzetnek és a beszűkült lehetőségeknek köszönhető. A járvány előtt pincérként dolgoztam délutánonként, ami meglepően sok pénzzel járt. A fizetésem megütötte a minimálbért és ezenfelül természetesen egészen szép borravalókkal tértem haza. Bár tiszta volt számomra, hogy ez a jövedelem nem tart örökké, illetve, hogy természetesen szeretnék fejlődni és idővel más munkahelyet találni, egyetemistaként megfelelő volt.
Aztán jött a járvány és elkaszabolt mindent. Egy ideig a technikai segélyt kaptam, de a főnököm már az elején figyelmeztetett, hogy nem tudja meddig fog ez tartani és ezzel együtt az sem, hogy megtud-e minket mind-mind tartani. Tavaly novemberben kiderül: egyértelműen nem tud, ezért más munkahely után kellett nézzek. A mostani jelentősen kevésbé jövedelmező és jelentősen több munkával jár (igaz, itt szellemiről beszélünk és nem fizikairól).
Nagyon sok olyan gazdasági influencert követek, akik arról beszélnek, hogy hogyan takarítsunk meg, milyen lehetőségeink vannak, ha megtakarítani szeretnénk és hasonlók. Bár az elméletben a történet egészen másként néz ki, mint a gyakorlatban, szerettem volna ezeket a tanultakat alkalmazni.
Természetesen a kiadásaim átnézésével kezdtem a megtakarításos történetet. Lemondtam olyan dolgokról, amiket nem használok ki, vagy annyira már nem fontosak számomra. A Spotify Premiumról is lemondtam, gondoltam, hogy ameddig nem állok lábra pénzügyileg, inkább a reklámokat hallgatom, hiszen évi 300 lej már pénz. Ugyanígy volt a Netflixel is (bár tegyük hozzá, hogy az az egyedüli olyan dolog, amit mostanában használnék). A kiadásaimat ténylegesen leszűkítettem, de még így sem eléggé. Bár nem nincsen olyan, hogy a hónap végén vakarjam a fejemet, de a pénzemből éppen csak, hogy kijövök, 50-100 lej eltéréssel. (És igen, mielőtt megkérdezed van 2000 lej megtakarításom nagyjából…).
Az egyetemen folyamatosan azt hallom, hogy az állam támogatja a vállalatokat, hogy pályakezdőket vegyenek fel, valahogy még egyetlenegy olyan helyet sem találtam, ahol ne kértek volna előzetes tapasztalatot, legalább két-három évet. A kezdőket egyszerűen nem támogatják, de erről majd egy külön cikkben beszélnék.
Tehát mit tehetsz, ha te is hasonló cipőben jársz?
Először is szerintem az egyik legfontosabb dolog, hogy megmaradsz pozitívnak, tehát nem veszted el a fejedet, reménykedsz abban, hogy ez csak egy átmeneti állapot, nem fog örökké tartani, illetve előbb-utóbb csak rád mosolyog majd a szerencse is. Semmiképpen nem szabad feladni!
Ugyanakkor nagyon fontos, hogy folyamatosan fejleszd magad, hogy szembe merj nézni a problémáiddal, nehézségeiddel, mert ezek nélkül nagyon nehéz lesz haladni. Talán az a legnehezebb, hogy az ember őszinte legyen magával. Ha ezt megtudja ugorni, mától, holnaptól, akkor máris hatalmasat haladt előre.
És előbb-utóbb, akkor a többi dolog is beérik!
Facebook kommentek