Népszámlálás? Az meg micsoda? És ha eddig is volt, akkor most mitől lett ilyen hangos látványos? A népszámlálást, ha szakszerűen szeretnénk meghatározni, az a következőképpen szólna: A népszámlálás olyan periodikus adatgyűjtés, amely egy adott országban a népesség létszámának megállapítását, és bizonyos, a népesség egyedeire vonatkozó adatok gyűjtését jelenti. Célja az így összegyűjtött adatok hasznosítása a közigazgatási és gazdasági tervezés, valamint a tudományos kutatás során. A hivatalos információkat ezen az oldalon találod róla.
Az elmúlt hetekben sokszor hallhattuk, hogy X-Y megszámolta magát, esetleg nehézségei akadtak a népszámlással. 2022. március 14. – május 15. között zajlik a népszámlálás Romániában, így, ha csak most ugranál neki kitölteni a népszámlálós kérdőívet, akkor még időben vagy, főleg, mert a kitöltése tényleg maximum 40 percet vesz igénybe, a kezdetektől a végéig. Bár a népszámlálás két részből áll, az első részben a hatóságok a február 1. – március 13. között a hivatalos szervektől gyűjtötték össze a populációra vonatkozó adatokat, igaz, hogy ebben az esetben csak a legfontosabbak kerültek összegyűjtésre (ez a része a népszámlálásnak pedig minket nem is érintett).
Miért fontos, hogy részt vegyünk a népszámláson?
Sokatokban felmerülhet ez a kérdés, hiszen a népszámlálásos adatokat legtöbbször a Wikipédián látjuk viszont, ha valamilyen területre keresünk rá, de ezenkívül természetesen egy kismillió dolgot befolyásolhat a népszámlálás adatai. A fontosabbakat összegyűjtöttem. A népszámlálás eredményeinek függvényében:
- érvényesülnek nyelvhasználati és kisebbségi jogaink; (ezek számunkra különösen fontosak, hiszen gyökeresen befolyálhatják a saját, illetve gyerekeink elkövetkező 10 évét).
- részesülnek oktatási és kulturális intézményeink az állami támogatásokból;
- kapnak állami finanszírozást az egyházaink;
- osztják szét a települések között a lakosságarányosan járó támogatásokat;
- szervezhetik át a közigazgatást, változhatnak a településfejlesztési prioritások és támogatások;
- változnak majd a lakhatással, a családdal, az oktatással, az egészségüggyel, a foglalkoztatottsággal, a szociális helyzettel kapcsolatos döntések.
Mi történik, ha nem akarnék részt venni a népszámláláson?
Természetesen nem maradsz megszámolatlanul, azokat a személyeket, akik nem töltötték ki a kérdőívet „beemelik” az adatbázisba, ám ekkora nem lesznek olyan fontos dolgok rögzítve rólad, mint nemzetiséged (ami ugye erdmagyarként fontos), anyanyelved, vallásod. Nagyon fontos ezért, hogy lehetőleg személyesen, ezeket az adatokat megadva válaszolj a népszámláláson.
Kire vonatkozik az idei népszámlálás?
Mint minden feltett kérdésre, így erre is találsz választ a oldalon, de röviden összefoglalva minden egyénre. A trükk az egészben annyi, hogy az idei népszámlálás az egyének 2021. december 1-jei állapotát rögzíti, tehát ha te akkoriban még iskolás voltál, egyedülálló, gyerektelen stb. akkor ezt kell feltüntetni a népszámlálásos kérdőíven is.
Hogyan kaphatok segítséget?
Természetesen, ha a kitöltéssel elakadsz, vagy netalán nem tudnád kitölteni, akkor számos helyről kaphatsz segítséget. A legegyszerűbben itt, de van telefonos segítségkérés lehetősége is (ugyanúgy, mint a Legyen Ön is milliomos! játékban), az alábbi számot kell ilyenkor tárcsázd: +40371900172, illetve vannak összeíró pontok is, gyakorlatilag mindegyik városban. Azt, hogy ez a te városodban konkrétan hol van, azt itt tudod megnézni.
Magyar, vagy székely? Ki vallhatja magát magyarnak?
A kérdőívben elméletileg van lehetőség arra, hogy székelynek valld magad, ezt pedig majd statisztikailag a magyarokhoz fogják becsatolni, mint alcsoport, de biztosabb, ha egyből magyarnak vallod magad, függetlenül attól, hogy Kolozsváron élsz, Székelyudvarhelyen, vagy Csíkszeredában.
Mindenki magyarnak vallhatja magát, aki magyar érzelmű, ismeri valamennyire a nyelvet. Akkor is érdemes annak vallanod magad, ha például nem tartozol egyetlen magyar egyházhoz sem, vagy nem magyarul tanultál életed folyamán. Az, hogy az elkövetkezendő tíz évben a magyarsággal kapcsolatos döntések milyenek lesznek, nagyban függ a népességben megjelenő magyarok százalékától.
Mi helyzet a többi kisebbséggel?
Természetesen az itt élő összes kisebbség képviseltetheti (és képviseltetnie is kell magát) a népszámláláson. A szászok, romák, szerbek, ukránok, mind-mind létező kisebbségnek számítanak Romániában, s mint ahogyan azt már a magyar résznél kifejtettem, a népszámlálás alkalmával a kisebbségek sorsa országos és EU-s szinten is eldől (lásd: kisebbségvédelem). A nyelvhasználat, többnyelvűségre való hajlandóság, a kulturális támogatásokra (kulturális rendezvények, iskolák, óvódák) komoly befolyással van a népszámlálás eredménye.
Összegző:
Száz szónak is egy a vége, élni kell a népszámlálás felelőségével, hiszen tényleg sok függ ettől a statisztikai adattól a jövőben. Számos módon kérhetsz segítséget, számos olyan „kitöltő pont van”, ahol segítenek a kitöltésben, ha végképp nem boldogulsz. Személy szerint azt ajánlom, hogy te magad is segíts azokon az időseken, aki nehezen tudják az otthonukat elhagyni, illetve nincsen internethozzáférésük. Nagy segítség lenne számukra az, hogy rászánod azt a 40-50 percet és velük közösen kitöltöd a kérdőívet!
Facebook kommentek