Donald Trump amerikai elnök a brit The Daily Telegraph című lapnak adott interjújában kijelentette, hogy „komolyan fontolgatja” az Egyesült Államok kilépését a NATO-ból.
Donald Trump amerikai elnök a The Daily Telegraph című brit lapnak adott interjújában arról beszélt, hogy adminisztrációja komolyan mérlegeli az Egyesült Államok kilépésének lehetőségét a NATO-ból. A kijelentés különösen nagy visszhangot váltott ki, hiszen az atlanti katonai szövetség évtizedek óta az amerikai kül- és biztonságpolitika egyik alappillére. Trump szavai újabb bizonytalansági tényezőt jelentenek a transzatlanti kapcsolatok jövőjét illetően.
A forrás szerint Trump azt is elmondta a brit lapnak, hogy mindig is úgy vélte: a NATO „papírtigris” – adta hírül a Reuters alapján az Agerpres hírügynökség. Az elnök ezzel arra utalt, hogy szerinte a szövetség nem elég hatékony, és nem minden tagállam vállal megfelelő részt a közös védelemből. Hasonló kritikákat már korábban is megfogalmazott, azonban mostani kijelentései a kilépés lehetőségének nyílt említése miatt különösen erős üzenetnek számítanak.
Egy nappal korábban Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere nem volt hajlandó egyértelműen megerősíteni az ország elkötelezettségét a NATO kollektív védelmi elve mellett. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a végső döntés az elnök kezében van, különösen annak fényében, hogy több európai szövetséges nem támogatta Washingtont az Irán elleni katonai fellépés során. Ez a bizonytalanság tovább erősítette azokat az aggodalmakat, amelyek a szövetség egységével kapcsolatban merültek fel.
Ezzel párhuzamosan Marco Rubio külügyminiszter is minden korábbinál élesebben kérdőjelezte meg a NATO-val fennálló transzatlanti kapcsolat jövőjét. Keddi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak „újra kell vizsgálnia” viszonyát az atlanti katonai szövetséggel, különösen azután, hogy lezárul az Irán elleni konfliktus. A kijelentés arra utal, hogy Washington stratégiai átrendeződést fontolgat, amely jelentős hatással lehet a globális biztonsági helyzetre is.
Mint megírtuk, Donald Trump szerint az Egyesült Államok két-három héten belül lezárhatja az Irán elleni katonai műveletet. Az elnök a Fehér Házban tartott nyilvános eseményen arról beszélt, hogy az amerikai haderő elérte fő célját: megakadályozta, hogy a teheráni rezsim atomfegyverhez jusson. Hozzátette, hogy a következő hetekben a hadsereg „befejezi a munkát”, ugyanakkor nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy egy esetleges megállapodás felgyorsíthatja a konfliktus lezárását. Az elnök optimista forgatókönyvet vázolt fel, amely szerint az amerikai kivonulás után az olajárak és az üzemanyagárak is csökkenésnek indulhatnak.
Korábban Trump élesen bírálta Franciaországot és Nagy-Britanniat is, amiért nem vállaltak aktívabb szerepet az iráni konfliktusban. Egyúttal azt javasolta a Hormuzi-szorost használó országoknak, hogy vegyék át az ellenőrzést a kulcsfontosságú energiaszállítási útvonal felett, vagy alternatív megoldásként vásároljanak energiahordozókat az Egyesült Államoktól.
„Mindazon országok számára, amelyek nem jutnak repülőgép-üzemanyaghoz a Hormuzi-szoros miatt – mint az Egyesült Királyság, amelyik visszautasította, hogy bekapcsolódjon Irán lefejezésébe – van egy javaslatom önöknek; egy, hogy vásároljanak az Egyesült Államoktól, mert mi rengeteggel rendelkezünk, kettő pedig, hogy gyűjtsenek némi megkésett bátorságot, menjenek a szoroshoz és vegyék át” – fogalmazott Donald Trump, hangsúlyozva az amerikai energiapolitika és katonai jelenlét fontosságát a térségben.
Az amerikai elnök egy másik bejegyzésében Franciaországot is bírálta, amiért az megtiltotta, hogy katonai felszerelést szállító repülőgépek átrepüljenek a légterén. Ez a lépés tovább mélyítette a feszültséget Washington és európai szövetségesei között, és rávilágított arra, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben a korábban stabilnak tűnő szövetségi rendszerek is komoly próbatétel elé kerülhetnek.
Facebook kommentek