Pénteken kiugrottam a Double Rise-ra, hogy megnézzem milyen a hangulat, találkozzak néhány ismerőssel és végre újraéljem a fesztiválélményt, igazi koncertet és társai… Egy kicsit csalódott lettem, se fesztivál, se ismerősök…
2019 júniusában jártam először a torockói Double Rise fesztiválon. Akkor kvázi véletlenül kerültem oda, újságíróként. A fesztivál akkor nagyon pezsgő, élettel teli fesztivál volt. A fesztiválon fellépő zenekarokat nagyon szerettem, olyan fellépők voltak, akiknek dalait nap, mint nap hallgattam és kedveltem is őket.
A fesztiválra érkezvén rájöttem, hogy a Double Rise varázsa is tipikusan a hangulatában rejlik, abban, hogy jóformán mindenki ismer mindenkit, olyan kisebb zenekarok is fellépnek, akiknek tagjait akár személyesen is ismerhetjük is. Csak magyar zene, legyen szó könnyűzenéről, vagy népzenéről, és számos olyan program, amely a magyarságot ápolja, élteti. Összefoglalva úgy éreztem, hogy ez egy tipikus fesztivál erdélyieknek erdélyiektől, ami nem akar többet annál, mint, hogy a Székelykő lábán néhány erdélyi, magyarországi fiatal találkozzon, bulizzon.
Aztán jött a COVID és felborított mindent. Én úgy terveztem, hogy tavaly újra ellátogatok a fesztiválra, de aztán szerintem teljesen érthető okokból kifolyólag erre nem került sor. Idén viszont annál nagyobb hévvel és lelkesedéssel vágtam újra neki a fesztiválnak, arra számítva, hogy kiéhezett fesztiválozókkal fogok találkozni. Ehhez képest majdnem üres Torockóval találkoztam egész pénteken. Kicsit számomra rejtély, hogy miért történt ez így, a szervezésnek nem terjedt ki a figyelme erre? Az Electric Castle bár fellépők terén nem volt acélos, a fesztivál szervezői igyekeztek minél többet pótolni a hangulattal.
A Double Rise nagyon sokunk számára idén egy kicsit csalódás volt, úgy érezzük, hogy nem volt eléggé jól megszervezve, kitalálva és ahelyett, hogy visszahozta volna az embereket az életbe, kicsit elszomorított mindenkit. Rájöttünk arra, hogy a járvány még messze nem járt le és még mindig nem sikerült visszatérni a rendes kerékvágásba. Ez pedig nem hiányzott. Szükségünk van újra a pezsgésre, a bulikra, a jó hangulatra!
Természetesen, a félreértés elkerülése végett, szeretném leszögezni, hogy a Double Rise sikerességét idén sok dolog befolyásolta, és ezek közül csak az egyik volt a rossz kommunikáció. Egy ilyen kis fesztivál halála, ha egy nagy fesztivállal párhuzamosan szervezik meg…
Reménykedem, hogy jövőre sokkal nagyobb sikere lesz a fesztiválnak és jelentősen több résztvevővel, baráttal találkozhatok a Székelykő lábánál.
Facebook kommentek