A felsőoktatásban zajló átalakulásról, az egyetemi autonómiáról, az állami finanszírozásról és a mesterséges intelligencia térnyeréséről beszélgettek a Kolozsvári Magyar Napokon rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem által szervezett, csaknem kétórás esemény egyik központi kérdése az volt: hogyan lehet összehangolni az állami finanszírozást az egyetemek önállóságával?
A beszélgetés résztvevői szerint ugyanis a felsőoktatásnak egyszerre kellene megfelelnie a társadalmi, gazdasági és munkaerőpiaci elvárásoknak, miközben meg kellene őriznie az akadémiai szabadságát.
Kié az egyetem?
Heidl György, a magyar kormány társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint az egyetemi autonómia nem azt jelenti, hogy az államnak ki kell vonulnia a finanszírozásból.
Éppen ellenkezőleg: az állam finanszírozhatja az egyetemet úgy is, hogy közben nem szól bele az intézmény intellektuális és szakmai döntéseibe.
Szerinte az autonóm egyetem maga dönthet például a kutatásról, a működéséről, a vezetőiről és a gazdálkodásáról. Az egyes szakok között pedig akár keresztfinanszírozást is alkalmazhat, így olyan képzéseket is fenntarthat, amelyeknek kevés hallgatójuk van, de társadalmi vagy tudományos szempontból fontosak.
A magyarországi modellváltás kapcsán ugyanakkor úgy vélte, hogy az állami fenntartású egyetemek magánegyetemekké alakítása során sérült a demokrácia.
Már nem az egyetem az egyetlen tudásforrás
Daniel David, a BBTE rektora szerint az egyik legnagyobb kihívás, hogy az egyetemek elveszítették korábbi monopóliumukat a tudás előállításában és terjesztésében.
Ma már az interneten, közösségi médiában és számtalan más, nem formális csatornán keresztül jutunk információhoz.
Ez pedig új helyzetet teremt az egyetemek számára: nem elég többé egyszerűen tudást átadniuk, azt is meg kell mutatniuk, miért megbízhatóbb és értékesebb az általuk kínált tudás.
David szerint ráadásul a pszeudotudás és az alternatív információforrások terjedése is egyre nagyobb nyomást helyez az akadémiára.
Egy diploma már nem garancia a sikerre?
Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője szerint a felsőoktatás helyzetének bizonytalanságához az is hozzájárul, hogy miközben egyre többen szereznek egyetemi diplomát, egyre kevésbé magától értetődő, hogy a diploma automatikusan jobb érvényesülési lehetőségeket biztosít.
Ez pedig alapjaiban kérdőjelezi meg azt a korábbi társadalmi konszenzust, hogy az egyetem elvégzése szinte szükségszerűen jobb karrierhez vezet.
Az egyetemek ugyanakkor nem választhatják le magukat a társadalomról, amelyben működnek – hangsúlyozta.
Európa lemarad az amerikai és ázsiai egyetemek mögött?
Szász Levente, a BBTE rektorhelyettese szerint Európa egyetemek tekintetében egyre nagyobb hátrányba kerül az Egyesült Államokkal és Ázsiával szemben.
A probléma szerinte nemcsak a nemzetközi rangsorokban látható. Az európai egyetemek jelentős része még mindig keresi a helyét a vállalkozói szférával való együttműködésben.
És van még egy terület, ahol szerinte nem lehet tovább várni: a mesterséges intelligencia.
Az az egyetem, amelyen nem rendelkezik minden oktató megfelelő kompetenciákkal az AI használatára, hosszú távon a jelentéktelenné válás kockázatával néz szembe.
A kerekasztal egyik legfontosabb tanulsága így talán az, hogy az egyetemeknek egyszerre kell megőrizniük azt, amiért létrejöttek, és alkalmazkodniuk ahhoz a világhoz, amelyben már nem ők az egyetlen kapu a tudáshoz.
Az egyetemi autonómia, a finanszírozás, a munkaerőpiaci elvárások és a mesterséges intelligencia pedig valószínűleg még hosszú ideig meghatározzák majd a felsőoktatásról szóló vitákat.
Facebook kommentek