A tegnapi amerikai történések kapcsán úgy döntöttem, hogy leülök és mély levegőt veszek, és elmondom, hogy szerintem miért nem jó az, ami most a világban történik!
Este van, 10 bőven elmúlt, én pedig nekifogok az esti regényolvasásnak. Mindig megfogadom, hogy nem nézek már lefekvés előtt híreket, de akaratlanul is odakerülök, értesítés érkezett a telefonomra, hogy megvadulva betört néhány amerikai a Capitoliumba. Nem csak kivonultak az utcára, nem csak demonstráltak, hanem erőszakosan bevonultak a Capotioliumba. A törvényhozó székhelyre. Nem a sarki boltba.
És ez csak a kezdet? Mi folyik itt?
Persze mondhatnánk, hogy ott van a magyarországi tévészékház (ami azért jelentősen másként festett, tegyük hozzá), és ugye ott vannak a 2006-os budapesti lázongások is. De ez valahogy jobban mellbevágott. Pandémia van, az amerikaiak halomra halnak meg, és szörnyűek az állapotok. Mégis mindennek az ellenére nem féltek semmitől, csak a maguk igazát próbálták bizonyítani brutális módon.
Hogy Trumph nyerte volna meg a választást, és elcsalták tőle? Nem hinném. És nem csak én, hanem még több millió ember. Az már jóval kényesebb téma, hogy torzítanak-e a számok, hogy tényleg Biden így, ilyen módon nyerte volna-e meg a választást, ilyen számok mellett. De ez se ők, akik betörtek oda, se én, aki az íróasztalomnál ülök nem tudhatjuk, maximum gyaníthatjuk. Talán.
De kérdezem én, 2021-ben, amikor mondhatjuk, hogy soha nem látott vírus bénítja le a világot, a legfontosabb kérdés az, hogy akár saját életünket is feláldozva, bizonyítani azt, hogy Trumph mégiscsak győzőtt?
A politika tényleg ennyire meghatározza az életünket? Ennyire nagy változást hozott azoknak, akik betörtek a Capitoliumba?
Amikor politikai viták kerülnek elő köztem és az ismerőseim között, akkor gyakran szoktam azt hallani, hogy Mindegy, hogy a jobb-, vagy a baloldal nyer, mi úgy is másnap reggel 7-kor fel kell keljünk, és el kell menjünk dolgozni .
És ez igaz.
Nem támogatom azokat az elveket, hogy a közembert nem érinti a politika, azt hagyjuk meg úri huncutságnak, de azt se gondolom, hogy se Istent, se embert nem ismerve, egy állami szerv intézményébe be kell törni, civilként, és életünket, és mások életét veszélyeztetve üvölteni…
Hol van az ép ész emberek? Hol van a racionalitás?
Miért ne lehetne mély levegőt venni, és elfogadni azt, ami történt? A politika értünk van, a vezetőinket mi választjuk, nem, te, nem én, mi. Társadalmilag. Nekem sincsen mindig ínyemre az, ami körülöttem van, a néphangulat, az, hogy folyton csak nyavalygásokba botlom, és azért sokszor leszek kisebbségiként diszkrimináció tárgya, de akkor is.
Őrizzük meg hideg vérünket, és próbáljunk meg nyugton maradni. A politikusoknak pedig kutya kötelességük addig nem olyan döntéseket hozni az éj leple alatt, ami az embereket arra késztetné, hogy utcára vonuljanak. Állítsuk meg a vírust, és utána jöhet a többi. Jelenleg tényleg ez a legégetőbb probléma, szerintem.
Facebook kommentek