Előzőleg írtam már arról, hogy milyen szerepet kapnak a nők a Peaky Blinders világában, ha lemaradttál róla ezen a linken elolvashatod. Ezúttal, ha lehet még „maszkulinabb” vizekre evezünk egy igazi Floki, a legendás hajóács által megálmodott viking hajóban. Máté Emőke vendégposztja

De míg kibontanánk a vitorlákat, szeretném felhívni az olvasó figyelmét a spoilermentes élményre. A Peaky Blinders-sel ellentétben itt kevés az olyan női karakter, akit már az első epizódokban megismerünk és az utolsó évadig követhetjük sorsát. Éppen ezért általánosságokról, szerepekről, jogokról és érdekességekről fogok szót ejteni (aki látta már a sorozatot amúgy is rá fog ismerni egyes karakterek esetére). 

A Vikingek 2013-ban vette kezdetét, a History Channel első sajátgyártású sorozataként. A történelmi dráma hamar felkeltette a nézők érdeklődését, máig óriási népszerűségnek örvend. A hat évados alkotást (néhány hónapja debütáltak a legutolsó epizódok) többek között Írország és Dánia festői fjordjain forgatták. A történet a 800-as években játszódik, középpontjában Ragnar Lothbrok (Travis Fimmel) áll, aki bár csak egy földműves, igen nagyot álmodott. A szokásokkal és jarlja szavával szembe menve, bajtársaival elsőként hajózik nyugatra, Angliába. Ez után egymásból következnek az események, szemtanúi lehetünk a legendák születésének.

A film fiktív történet, de alapjául a Ragnar Lothbrokot övező sagák és mitológiai írások szolgálnak. A sorozat sok szempontból kapcsolódik a történelmi valósághoz (úgyhogy semmiképp nem ajánlom, hogy a Wikipédián utána nézz az eseményeknek, nagyon erős spoilerbe ütközhetsz). Betekintést nyerhetünk a valódi viking létbe: a mindennapjaikba, a harci kultúrájukba, több isten hitű vallásukba, szokásaikba a születéstől a házasságon át egészen a temetésig vagy épp a Valhalláig (az ősi skandináv hitvilágban ide kerülnek az elesett harcosok, akik majd az örökkévalóságig küzdenek, esznek, isznak és mulatnak egymással és az istenekkel). 

A „belső” perspektíván kívül azonban kívülről is szemlélhetjük a történelem legendás vikingjeit – mit gondol a korabeli keresztyén Európa a látszólag halálfélelmet nem ismerő pogány hordáról. Grandiózus csatajelenetek, vér mindenhol, pajzsfalak, bárdok, kardok. Ismét feltevődik a kérdés, hogy egy ilyen világban, ahol az érdekek fűtik a cselekedeteket, portyák, csaták és háborúk számítanak a legrangosabb társadalmi eseményeknek, a legtöbbet használt kiegészítő pedig az ellenség vérétől ázó szekerce, hol és hogyan kap szerepet a nő? 

Mindenhol. A korabeli társadalmakkal ellentétben a viking nők nem csak gyermek szülésre és vacsorafőzésre voltak alkalmasak. Feleségek voltak és anyák, de a férfiakkal egyenlőkként, harcoltak és esetenként uralkodtak. A Vikingek sorozatban ezek a szerepek pedig mind tetten érhetőek. 

Pajzslányok, harcosszüzek 

A vikingek közt a portyára, harcba indulás nem keserűséget hozott, hanem dicsőséget. Azok, akik harcban estek el a Valhallába kerültek. A nők olyan kiképzésben részesültek, mint a férfiak, helyük volt a pajzsfalban. Ezt az egyenjogúságot a sorozat sem veszi könnyelműen, szinte ugyanannyi női arcot látni a csatajelenetekben mint férfit és semmivel sem esik több nő el, nem keltik azt a látszatot, hogy ők a gyengébb nem. Nincs szó róla konkrétan, de több jelenetben is nyilvánvalóvá válik, hogy azok a nők is kapnak minimális harci kiképzést, akik nem harcosszűznek készülnek. 

Az, hogy jelen vannak a csatatéren, harcos szerepben nem megszokott jelenség a 800-as évek Európájában. A sorozatban felvonultatott különböző népekkel való találkozáskor, mindig megdöbbentő jelenségnek bizonyul, hogy a sok vérszomjasan vicsorgó szakállas pofa közt, akadnak ugyanolyan ijesztően vakmerő nők is (a meglepettség egyébként csak addig tart amíg kezdetét nem veszi az öldöklés, ha kételkednének is az egyenlőségben, ekkor nyilvánvalóvá válik, hogy mindenki egyformán halandó). 

Az erőszak témakörénél maradva kihagyhatatlan még a nők bántalmazásának a kérdése. Indokolatlannak tűnhet, hiszen halomra ölik őket a csatatéren. Itt pedig a csatatér a kulcsszó. A szabad nők (a korban virágzik a rabszolgakereskedelem) indokolatlan bántalmazása a csatatéren kívül ugyanolyan degradálóan hat az elkövetőre a nézők szemében, mint ahogy azt a Peaky Blinders-es elemzésemben is kiemeltem. Kisé ellentmondásos ez, mégis logikus – egyenlő fél a nő a „karrierépítésben”, de a magánéletben mégis csak felveszi a gyengébbik nem tulajdonságait a pajzsot lerakva. Nem ez az egyetlen ellentmondásos rész a sorozatban, visszatérünk még rájuk.

Szerető, feleség és anya

A sorozatot nézve sokáig foglalkoztatott a kérdés, hogy mi lesz azokkal a nőkkel, akik sikeresen túlélik a harcokat. Természetesen a fő szereplők életútja alapján kikövetkeztethető volt egy kép – de azért lesz valaki főszereplő, mert valami miatt más, mint a többiek. A kérdésemre az utolsó évadban kaptam választ, ahol néhány epizód erejéig fókuszba kerül egy falucskányi nő, akik tulajdonképpen kiöregedett, családanyává vált pajzslányok. Az utak valahol itt ismét összefutnak, mint a csatatéren. Végső soron a legtöbb feleség lesz. 

Egyes családokban az apa dönti el kinek adja a lányát (ilyen esetben a feleség sem egyenlő fél ként létezik) de van, ahol a nő dönti el, hogy kinek adja a kezét. A vikingek házasodnak érdekből is, de talán egy kicsit gyakrabban szerelemből, testi vonzalomból. Ez utóbbi ok egy újabb különlegessége a viking társadalomnak a keresztyén népekhez képest. Nem vetik meg a házasság előtti nemi életet, sőt… 

A másik szerep, ami szinte minden nőt elér, az anyaság. Azt hihetné az ember, hogy mivel abban az időben még nagyon nagy a gyermekhalandóság és kevesen élik meg a felnőttéveket, kevésbé ragaszkodóak vagy valahogyan másképp, mint jelenkorunkban. Lehetséges, hogy ez valóban másként volt, de a sorozatban nagyon fontosok a gyerekek (legalábbis a főbb szereplők gyerekei). Mint a nők bántalmazásával, az utódok elhanyagolásával is a forgatókönyvíró leépíti az adott szereplőt a néző szemében. 

A nők képviselik még a gyengédséget is. Legyen az illető harcosszűz, királyné vagy egyszerű parasztasszony, a nagy és kemény, halálfélelmet nem ismerő viking urának szüksége lesz a női lélek simogató és gyógyító tulajdonságára, máskor a megrovó, helyrerakó hangnemére.

Nők és hatalom

Alapvetően a nőknek van egy bizonyos szintű hatalmuk a férfiak felett, de itt ez elhanyagolható a mellett a tény mellett, hogy a nők is uralkodhatnak. A sorozat előrehaladtával egyre gyakoribbak vezető szerepben, többen töltenek be jarl rangot (egy adott területen uralkodó fejedelem, csak a király áll felette), akik közül páran ízlésesen nem férfi harcosokkal veszik körül magukat, hanem harcosszüzekkel. Bár sokat segít az ész és a rafináltság, a fizikai erő és a harcokban szerzett tekintély, szilárdabb pozíciót nyújt a trónon a nőknek, de sok esetben a férfiaknak is. 

A Vikingeket sokan hasonlítgatták a Trónok harcához, egyesek szerint méltán, mások szerint nem egy lapon említhető a két sorozat. Akárhogy is legyen a Vikingekben végig van egy Trónok harca fajta elem, küzdelem a hatalomért (melyet végül egy nő nyer el.)

Hitvilág, szertartások, áldozatok

A vikingek hitvilága több istenen nyugszik, akik közt egyaránt vannak nők és férfiak is. Vetéskor, aratáskor, különböző ünnepekkor, harc előtt, után áldozatot kell bemutatni (általában állatit, de az is gyakori, hogy embereket áldoznak fel, akiknek ez dicsőség, hiszen így a Valhallába jutnak). Az ilyen történelmi témájú dolgokkal mindig szkeptikus vagyok, hiszen honnan tudjuk biztosan, hogy egyes dolgok hogyan történtek? A vikingek vallási szertartásaival kapcsolatosan azt tudom mondani, hogy igazán senkit nem izgathat ez a kérdés, olyan rendkívülire sikerült a megvalósítás. Kísérteties jelenetek az éj leple alatt a csillagok, a hold és a tűz fényében. Dobszó. Túlvilági látszatot kölcsönző arcfestések. Egyes szertartásokat „papok” végeznek el, de sokkal gyakoribb, hogy az uralkodó, legyen az nő vagy férfi. 

A címszó alá sorolnám még az egyes női szereplőket körülvevő misztikumot. Gyakori, hogy megálmodják a fiaik és férjeik sorsát. Van, hogy saját végzetüket is előre érzik. A forgatókönyv írók a sokat sejtető, nagy jelentőségű mondatokat gyakran adják a nők szájába, mintha azok előre látnák a jövőt. 

Egy kis ellentmondás

Mint már említettem – bár elég jól körvonalazódik a nők szerepe a Vikingek sorozatban –vannak ellentmondások benne, amelyekre felkaptam a fejem. Ilyen például a nő gyengébbik nembe való visszafejlődése amint leteszi a pajzsot. 

Szintén ellentmondásos, hogy nagyon védik és vigyázzák porontyaikat, a hőn szeretett férfi megtartásának kulcsaként tekintenek a születendő gyermekre, mégis előfordul a filmben, hogy a terhes szereplő azért veszíti el a kisbabáját mert nem hajlandó „vigyázni magára”, pihenni, félreállni – ezekben az esetekben van sorsszerűség mégis furcsán disszonánsak.

Szintén ellentmondásos a házasság intézménye. A nők erősek, önállóak de férfi nélkül értéktelenek? Az utolsó évadban az egyik erős női vezetőnek meghal a férje ez után pedig úgy érzi, hogy státuszának megtartásához az egyetlen megoldás, ha újból férjhez megy egy rangja bélihez. Mintha az addig felépített „női függetlenség” kezdené érvényét veszteni, aztán mégis nő lesz a skandináv trónok harcának győztese…Összességében a Vikingekről is elmondható, hogy helyén kezeli a nők szerepkörét egy ilyen férfias társadalomban, sőt egyenrangú félként tekint rájuk, a kisebb nagyobb ellentmondásoktól eltekintve. Ajánlom a sorozatot mindazoknak, akik bírják gyomorral a véres jeleneteket, szeretik a történelmi témájú alkotásokat, szívesen látnának néhány lenyűgöző hajfonatot és szakált. Izgalmas időtöltésre vágynak, amelynek központjában néhány bájosan morgó viking harcos áll.