Az ukrajnai háború kitörését megelőző időszak igencsak kiszámíthatatlannak mondhatjuk. Bár több olyan cikk is megjelent az azt megelőző napokban, amelyek vészjóslóak voltak, a világsajtó is végig abban reménykedett, hogy sikerült diplomáciai úton elsimítani a konfliktust.
Február 23-án a CNN tudósított legelőször arról, hogy Putyin katonai hadműveletet rendelt el Ukrajnában. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az orosz katonák célzott támadásokkal ugyan, de megszállták Ukrajnát, bevonultak a területére. A háború kezdete óta gyakorlatilag nem telt el olyan hét, amikor ne történt volna valamilyen diplomácia megbeszélés a felek között, ám mindmáig nem sikerült megegyezésre jutniuk. Időközben az egész világsajtó szeme az orosz-ukrán konfliktuson van, számos szankcióval büntették a támadó felet, a legtöbb igazán nagy világmárka kivonult azóta Oroszországból, vagy megszüntette az ottani szolgáltatásait.
Az elmúlt másfél-két hétben sok dolog történt, például olyan találkozások, amelyek csak és kizárólag a háborúnak köszönhetően jöttek létre. Kamalla Harris nem csak Romániába látogatott el, hanem az összes olyan NATO-tagállamba, amely szomszédos Ukrajnával, ezzel is kifejezve az országok felé támogatását, szimpátiáját. Az elmúlt hetek adatai szerint mostanra hárommillióan menekültek el Ukrajnából a háború miatt. Ez egy 44 milliós ország esetében még nem éri el a 10%-ot, ám fontos az is megemlíteni, hogy a háború jelenleg Ukrajna csak bizonyos pontjain van jelen. Természetesen a környező országok segítséget szeretnének nyújtani az ukrajnai menekülteknek, Románia már a háború harmadik napjában hárommillió eurós segélycsomagot küldött Ukrajnának, (azóta természetesen sokkal több pénzt küldtek már, többek között a történelmi egyházak), illetve hatalmas erőket bevetve igyekszik fogadni a háborús menekülteket. Március 5.-ig 51 millió lejt (több, mint 10 millió eurót) költöttek Ukrajna megsegítésére.
Magyarország és Horvátország is NATO tagállam, ám ettől függetlenül az elmúlt napokban olyan furcsaságok is történtek, mint, hogy egy drón, amely Zágrábban zuhant le, érintette több, mint 40 percen keresztül Magyarország légterét is, a hatóságok vizsgálják és elemzik a helyzet. Bár az Ukrajnát körülvevő országok túlnyomó többsége NATO tagállam és emiatt nem avatkozhatnak bele a háborúba (nem is szeretnének vezetőik elmondása szerint), Csehország már a háború kitörése után pár nappal komoly szankciókat vezetett be azon állampolgárok számára, akik támogatják, illetve Csehország úgy döntött, hogy nem ad ki vízumot orosz állampolgárok számára vízumot, ezzel is támogatva Ukrajnát, illetve a háború mielőbbi lejártát. Moldovát egyelőre konkrétan nem fenyegeti a háború, bár nem NATO tagállam, de konkrét jelzést arra nézve, hogy megtámadnák nem kapott, jelenleg csak a szomszédos országból menekülőket szükséges fogadnia, illetve ezeknek az ellátását biztosítania (amelyeknek jelenleg eleget is tesz).
Természetesen nagyon aggasztó mindaz, amit most a szomszédos országokban történik, sokaknak az ezt megelőző évszázad jut eszükbe, például a csernobili atomerőmű elfoglalása kapcsán. Több olyan álhír is felröppent, hogy megismétlődhet a történelem, ám hivatalos források szerint, a jelenlegi sugárzása az atomerőműnek megegyezik a háborút megelőzővel, tehát aggodalomra nem kaptunk okot.
A környező országokban nagy az aggodalom, többen alapvető élelmiszereket halmoznak fel, ettől függetlenül a vezetők arra kérik az embereket, hogy őrizzék meg a hidegvérüket és ne keltsenek, illetve ők maguk se pánikoljanak.
Bár most hatalmas híráradat van, fontos az, hogy olyan híreket olvassunk, olyan forrásokból tájékozódjuk, amelyek megbízhatóak. Ilyen a BBC, CNN, vagy a Reuters hírügynökség, akiknek több riporterük is a helyszínen van és mindig a tényekre támaszkodva tudósítják az olvasókat. Emellett most jó szolgálatot tehetett a Twitter is, hiszen számos politikus itt teszi közzé gondolatait, az EU-s határozatokat. Fontos, hogy mindig csak és kizárólag KÉK PIPÁVAL ellátott profiloktól származó adatokat, nyilatkozatoknak higgyetek, hiszen ezek azok a források, amelyeket előzetesen a Twitter ellenőrzött már a hitelességükről. Azok a profilok, amelyek nincsenek ellátva kék pipával, tartozhatnak hivatalos személyekhez, de az ott megjelenő információkat mindenképpen legalább 1-2 függetlennek számító forrásból erősítsétek meg.
A háború gondolata mindannyiunk számára idegen, és 2022-ben egyik európai polgár sem volt felkészülve ehhez hasonló összetűzésre. Ezekben a harcias időkben fontos egymásra gondolni, illetve figyelni a saját mentális egészségünkre is. A szakértők szerint fontos az, hogy minél többet kiránduljunk, naponta csak 1-2 alkalommal ellenőrzött forrásokból informálódjunk, és kerüljük a pánikkeltést, vagy magunkban a pánikhangulatot. Tegyünk lehetőség szerint minél hosszabb sétákat, legyünk minél többet a természetben, és mindenképpen nyugtassuk meg gyerekeinket, hiszen a mostani állapotok számukra is sok újdonságot és bizonytalanságot hoznak.
Facebook kommentek